Mint arról lapunk beszámolt, a kormány az Európai Bizottság 2016. november 4-i határozatára és az Európai Bíróság március 24-i végzésére reagálva tegnap benyújtotta azt törvénytervezetet, amely szerint az eddigi 5,3% helyett idén január 1. és május 31. között 0% lesz a reklámadó mértéke, majd június elsejétől 9 százalékra emelkedik az adóteher. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei lapunkhoz eljuttatott közleményükben fenntartják eddigi álláspontjukat, hogy a reklámadót meg kell szüntetni, mert nem csak az iparágra káros, hanem a teljes magyar gazdaságra is, mint ahogyan ezt korábban az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya is alátámasztotta.
A kormány intézkedése ellehetetleníti a piaci keretek között Magyarországon működő médiavállalatokat
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei véleménye szerint a kormány ezzel a lépéssel teljes mértékben megfosztja a hazai kommunikációs iparágat a növekedési lehetőségeitől, sőt életképességüket is veszélyezteti, ugyanakkor a globális szereplők számára további versenyelőnyt biztosít. A 2016-os reklámköltési adatok alapján látható, hogy egyedül az online hirdetési piac tudott 9% feletti növekedést felmutatni, míg az összes többi kommunikációs csatorna 9% alatti növekedést realizált.
A PWC 2016-ban elkészített reklámgazdasági hatástanulmányából jól látható, hogy a hazai egy főre jutó reklámköltések elmaradnak akár a régiós, akár a vizsgált 28 ország átlagától. A szövetségek számára érthetetlen a kormány javaslata, különös tekintettel arra, hogy a tanulmány világosan rámutatott, hogy a reklám nagyban hozzájárul az ország gazdasági teljesítőképességéhez.
A 9 százalékos reklámadó egyértelműen kigazdálkodhatatlan a magyar médiavállalatok számára, így ez az intézkedés vagy mesterséges áremelkedést idézne elő, amelyet egyértelműen a termékeket és szolgáltatásokat hirdető vállalatok fognak megfizetni, amely így végső soron a fogyasztókat is érinteni fogja; vagy
az elsősorban nem állami hirdetési bevételekből hanem a még piaci alapon létező média vállalatok ellehetetlenüléséhez vezetne.
A szövetségek nem csak a kommunikációs iparág számára tartják elfogadhatatlannak az intézkedést, hanem teljességgel érthetetlennek tartják, hogy a kormányzat a saját gazdaságpolitikai céljával szemben az adó bevezetésével infláció gerjesztő hatást vált ki.
Az MRSZ és társszövetségei ismételten kérik a kormányt a szakmai egyeztetésre, és magyarázatot várnak a 9 százalékos adókulcs mértékére vonatkozóan.
A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a reklámadó napirendre kerülése óta egységesen fejezik ki tiltakozásukat a reklámadó koncepciójával kapcsolatosan. A szakmai szervezetek továbbra is együttesen kérik a kormányt, hogy fontolja meg a reklámadó teljes megszűntetését. A közleményt az MRSZ mellett a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete, az Interactive Advertising Bureau Hungary (IAB Hungary), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, az MRSZ OOH Tagozata, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Marketing Szövetség és a Professzionális Piackutatók Társasága is aláírta.
mfor.hu
