Még kérdéses a tervezett stadionok megtérülése
"A számításaink azt mutatják, hogy körülbelül 2000 eurós ülőhelyenkénti költséget jelentene a hazai stadionfejlesztés, ami azt jelenti, hogy ha ez egy 18-20 ezer fős építmény lesz, az illeszkedni fog a nyugati tendenciákhoz" - derült ki a hétfői sajtótájékoztatón. Az azonban kérdés, hogy honnan lesz forrás az építésekre. A jelenlegi információk alapján az biztos, hogy Debrecenben a közeljövőben fog stadion épülni, a Ferencváros esetében szintén hasonlót terveznek, a napokban pedig kiderült, hogy a korábban "elfelejtett" Puskás Stadion építésére is szánna pénzt a kormány jövőre. A KPMG hazánkban a piac mérete miatt kis (mintegy 10 ezer fős) modern stadion fejlesztését látja célszerűnek, míg néhány közepes méretű (15-20 ezer férőhelyes) stadion fejlesztése lehetővé tenné a nemzetközi mérkőzések lebonyolítását is - a Puskás Ferenc Stadion mellett.
A hazai fejlesztéseket több szempontból is meg kellene vizsgálni, és csak ezután adható válasz arra, hogy mennyi időbe telik majd a befektetés megtérülése. Ahhoz, hogy egy átlag maximum 5 ezres látógatószámmal bíró nagynevű, fővárosi klub esetében is egy tervezett 22 ezres stadion megtérüléséről lehessen beszélni, a nagy számbeli eltérés miatt egy nagyon jól felépített üzleti terv szükséges - válaszolta újságírói kérdésre Kozma Miklós, a KPMG szakembere.
A legutóbbi információk szerint egyébként a Puskás Ferenc Stadion fejlesztésére 35 milliárd forintot, a Fradi-stadionra 12 milliárdot, a debreceni stadionra pedig 13 milliárdot szánna a kormány.
Külföldi követendő irányvonal
80 ezer főnél nagyobb befogadásra képes stadionja már csak néhány nagy klubnak van Európában, mint például a Barcelona, Real Madrid, vagy AC Milan. Az átlagéletkor tekintetében a legtöbb 40 év körüli, a legrégebbi stadionokkal az angolok, skótok, svédek és olaszok rendelkeznek, ahol az átlagéletkor 65 év felett van.
A legsikeresebb klubok esetében a stadion kihasználás szempontjából sokkal jobb, ha magántulajdonban vannak, mint ha állami kézben lennének. A tények azt mutatják, hogy ilyenkor ugyanis jobban összpontosítanak a stadionban termelhető bevételekre, és ennek a leképeződése ez a tény is - árulta el Kozma Miklós. Ugyan hazánkban a stadionfejlesztés állami finanszírozással történhet majd, a nemzetközi tendenciák inkább vegyes képet mutatnak, hiszen jellemzően egyszerre magán- és állami forrásból is történik egy fejlesztés. Bár olyanra is van példa, ahol csak magántőkét használtak, erre példa a Juventus 41 ezer fős idei évben elkészült stadionja. A klub tökéletes példája annak, hogy egy rossz menedzsment az előző stadionban milyen rossz kihasználtságot tudott produkálni, ezzel szemben az új építményben már két-három meccsel előre eladták az összes jegyet. Andrea Sartori, a KPMG Sporttanácsadási csoportjának vezetője szerint egy új stadion olyan, mintha egy 12. játékost igazolna a klub.
Ötven százalékos kihasználtság feletti építmények azokban a többnyire fejlettebb nyugat-európai országokban vannak, ahol nagyobb az egy főre jutó elkölthető jövedelem. Hazánk ilyen szempontól a rossz kihasználtságúak közé tartozik, ezt egyébként nagyban befolyásolja a futball minősége is. Törökországban és Oroszországban a jelenlegi piac mérete inkább Spanyolországéhoz hasonló, miközben a futball minősége elmarad. Ez azt jelenti, hogy üzleti szempontból könnyen elképzelhető, hogy lesz hatodik nagy bajnokság is, amire ennek a két országnak megvan a lehetősége egy 5-10 éves távlatban. Oroszországot ráadásul a 2018-as világbajnokság rendezése is segíti, bár kérdés, hogy hogy tudja majd kihasználni az általa adódó lehetőségeket.
A stadionépítés legfontosabb szempontjai
A külföldi stadionok jelenlegi felszereltsége és kialakítása hazánk számára is jó iránymutatást adhat az üzleti tervezést illetően: csak ülőhelyes, jelentős részben fedett, a létesítményen belül étterem, bárok, büfék vannak, sőt konferenciák rendezésére alkalmas nagyobb helyiségek is, és emellett a vállalati ügyfelek kiszolgálására is nagy figyelmet szentelnek, ami külföldön már elvárás – derül ki a KPMG tanulmányából.
Fontos figyelembe venni azt is az építés során, hogy a nagyobb stadion nagyobb fajlagos költségekkel rendelkezik, valamint a magasabb szinteken található ülőhelyek hátrányát (alacsonyabb jegyár) a vállalati ügyfelekkel kapcsolatos kiszolgálás magasabb minőségével igyekeznek kompenzálni. Éppen ezért felmerül a kérdés, megéri-e igazán nagy stadiont építeni, melyre a válasz, hogy egy ponton túl már nem. Ezzel is magyarázható, hogy már igazán nagy, 80 ezres létesítményeket nem építenek.
Egy korszerű, 60 ezer fős stadion építése költsége 4-5000 euróra jön ki ülőhelyenként, hazai viszonylatban lehet az érdekes, hogy egy 30 ezer fős stadion költsége is székenként 2000 euróra rúg. Az építési költségeken belül leginkább eltérés a tetővel kapcsolatos felmerülő kiadásokban van. Egyébként legnagyobb tételt a mechanikai és világítás kialakításának költségei jelentik, valamint magának a szerkezetnek a kialakítása kerül a legtöbbe. Az építés során, főleg a kisebb stadionok, országok esetében a cél, hogy minél több eseményt vigyenek be az építménybe, a felmérés eredményeként az jött, ki, hogy a kisebb események, vagy a koncertek nem a legjobb opciót jelentik, hiszen egyrészt az előkészületek költségei is tetemesek lehetnek, ráadásul az általa generált bevétel is alacsony lehet. Persze, ezt is meg lehet valósítani, de üzleti szempontból nem a koncertek heti szervezése a fő cél - mondta Kozma.
Ami a jövőbeli fejlesztéseket illeti, a közelgő Európa Bajnokságra készülő Lengyelországban és Ukrajnában nagy kihívás lesz a későbbiekben a létesítményeket hasznosítani, mivel a futball színvonala nem igényelne ekkora korszerű stadionokat. Némileg hasonló aggályok felmerülnek Oroszország esetében is, bár itt a világbajnokság még messzebb van, így van idő a futballnak is még jobban fejlődnie, de az orosz piac nagyobb mérete is eloszlathatja a kételyeket.
"Van kihasználatlanság a nyugat-európai kluboknál, azt is tapasztaltunk, hogy ha stadionfejlesztés történik, sokkal nagyobb a hangsúly az elérhető bevételeken. Azt is tapasztaltuk, hogy a stadion méretét, a szolgáltatásokat a környezet függvényében határozzák meg. A finanszírozás pedig kulcskérdés: nem csak állami, hanem magánforrás is használható, amihez kell egy jól összerakott üzleti terv. Vannak társadalmi-gazdasági korlátok, és számít az is, hogy milyen színvonalon játsszák a futballt, és a harmadik fontos tényező, hogy milyen stadionban, milyen szolgáltatást nyújtunk. Ezek határozzák meg, hogy mennyi bevételt lehet elérni" - összegezte Kozma a tanulmány főbb pontjait.
Székely Sarolta
mfor.hu
