A most közzétett adatok ellentmondanak Matin Bartenstein (ÖVP) munkaügyi miniszter korábbi kijelentésének, amely szerint a tíz új tagállamból érkezők a hazaiakkal azonos bért kapnak, így nem jelentenek veszélyes konkurenciát a munkapiacon. A Burgenlandban dolgozó magyarokkal gyakran kollektív szerződést köt alkalmazójuk, egy magyar szakmunkás átlagosan mégis csak 1080 eurót keres a határ túloldalán, ez jócskán (nyolcvan százalékkal) elmarad osztrák kollégája 1340 eurójához képest. Ez a fizetés azonban még így is háromszor akkora, mint a magyarországi átlagos bér.
A legtöbb magyar valamelyik nyugati megyéből ingázik naponta, és nem akar Ausztriába költözni. Az ottani állással különböző szociális juttatások is együtt járnak, annak ellenére, hogy a munkavállaló családja Magyarországon él. Ezek a juttatások egy kétgyerekes család esetében többet tesznek ki, mint a magyarországi átlagjövedelem.
A mintában szereplők 25 százaléka a jobb munkakörülményeknek, 23 százaléka pedig az állás nagyobb biztonságának is nagy jelentőséget tulajdonít. A felmérésben részt vevő magyar munkavállalóknak átlagosan valamivel több mint két állásuk volt eddig, közel felük pedig még mindig első munkaadójánál tart. Egy munkaviszony átlagos tartama 3,7 évet tesz ki az első és 5,6-et a jelenlegi alkalmazó esetében.
Az összes magyar megkérdezett 59 százalékának sikerült Burgenlandban eredeti végzettségének megfelelő munkát találnia. Különösen kevesen dolgoznak tanult szakmájuknak megfelelő állásban a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a hírközlésben. A magasabban kvalifikáltak közül sokan időlegesen a jobb kereset reményében alacsonyabb végzettséget igénylő munkát is elvállalnak. Míg a magyar munkavállalók 93 százaléka fizikai dolgozó, és csupán 7 százalékuk alkalmazott, az osztrákoknak csak 36 százaléka végez kétkezi munkát - áll a Világgazdaság cikkében.
