1,5 százalékkal járult hozzá a 2013 harmadik negyedéves 1,8 százalékos éves növekedéshez a bruttó állóeszköz-felhalmozás, vagyis a beruházások. Utoljára 2007 utolsó negyedévében láttunk ennyire pozitív adatot a magyar GDP-adatsorokban, hiszen akkor a beruházások hozzájárulása 1,8 százalék volt. Ugyanakkor a készletváltozások hat éve a teljes bruttó felhalmozást mínuszba húzták.
Most szerencsére nem ez a helyzet, bár a készletek ezúttal is lefele húzták a teljes felhalmozási értéket, ami a harmadik negyedév végén végülis 0,7 százalékkal járult hozzá a teljes gazdaság növekedéséhez. Ehhez jött hozzá a belső fogyasztás (+0,4%), így a teljes belső felhasználása a GDP-nek 1,1 százalékos növekedést eredményezett. A külkereskedelmünk hozzáadott értéke 0,7 százalékkal nőtt, így jött ki az éves szinten 1,8 százalékos magyar GDP növekedés.
A GDP felhasználási oldalán található tényezők hozzájárulása a GDP növekedéshez 1996 óta
A GDP felhasználási oldalával kapcsolatban két fontosabb momentumot érdemes megjegyezni. A nettó export hozzáadott értéke a második negyedéves megbicsaklás után ismét nőtt, így nem kell (egyelőre?) attól tartani, amire pár elemző felhívta a figyelmet a második negyedéves részletes adatok ismertetésekor. Arra figyelmeztettek ugyanis, hogy a megszorításokat követően gazdaságunkat ismét a belső fogyasztás felfutása fogja fűteni, ami (külső) egyensúlyi, illetve inflációs problémákat vet majd fel idővel. Vagyis továbbra sem fogunk kitörni az elmúlt évtizedek "húzd meg-ereszd meg" cikkcakkjaiból. Ezt a feltételezést a mostani adatok szerencsére nem támasztják alá.
Külön jó hír, ahogy arra már utaltunk, hogy a beruházások lendületet vettek. Az első negyedév mindössze 13 százalékos GDP-arányos beruházási rátája ugyanis a harmadik negyedévre 19 százalékra nőtt. Igaz ez még mindig jóval alacsonyabb a válságot megelőző, illetve régiós versenytársainkra jellemző 20-25 százalék körüli értékeknél. A beruházások megugrása ráadásul széles bázisúvá vált a harmadik negyedévben, hiszen a múlt pénteki KSH statisztikából világosan kirajzolódik, hogy nemcsak az állami beruházások húzzák a mutatót, hanem a magánszféra is kezd magára találni. (Persze az EU-pénzek és az NHP jelentős támogatásával.)
Hogy a július és szeptember közötti időszak gazdasági teljesítménye második negyedévhez képest 0,9 százalékkal tudjon nőni, abban is elsődleges szerepet játszottak a beruházások, hiszen a hozzáadott értéke három hónap alatt 1,1 százalékkal emelkedett.
Ami a GDP felhasználási oldalán a beruházás, az a termelőin a mezőgazdaság. Az 1,8 százalékos éves növekedésből ugyanis az agrárium 1,4 százalékot „hozott”, miközben az építőipar 0,3, az ipar és a szolgáltatások 0,2-0,2 százalékot. A termelői oldalon a termékadók egyenlege húzta vissza a teljes indexet.
Az előző negyedévhez, vagyis az április-június közötti időszakhoz viszonyítva a termelői oldalon az építőipar (természetesen nem függetlenül a beruházásoktól) "húzott" leginkább, miközben a mezőgazdaság (-0,8) és az ipar (-0,2) is visszaesett.
mfor.hu
