A fogyasztóvédelmi biztos a stratégia bemutatásakor kifejtette: a belső piac kiskereskedelmi szektora adta lehetőségek (például nagyobb választék, kisebb árak) még nincsenek kihasználva, mivel a technológia fejlődését, így az e-kereskedelem adta lehetőségek megjelenését nem követte a vásárlói magatartás megváltozása. Az EU GDP-jének 58 százalékát teszi ki a lakossági és nonprofit szektorbeli fogyasztás, azonban felmérések szerint tavaly csak a polgárok hat százaléka vásárolt terméket vagy szolgáltatást más tagállam e-kereskedőjétől (a magyar adat a legalacsonyabbak közé tartozik az egyszázalékos aránnyal).
A határon átnyúló e-vásárlások ösztönzése érdekében az Európai Bizottság már februárban ismertette összesen 28 pontból álló javaslatát. Ezek között szerepel a
szállítás fogalmának pontosítása, a termékek visszaküldésének módjára vagy a fogyasztók jogorvoslati lehetőségeire vonatkozó szabályok egyszerűsítése. A fogyasztóvédelmi biztos a most bemutatott stratégiában javasolta az amerikai mintájú, csoportos perek bevezetését is. A stratégia harmadik fontos eleme annak az uniós hálózatnak a működtetése, amely a határon átnyúló csalások megakadályozását, a tisztességtelen kereskedők leleplezését célozza.
Az Európai Bizottság reményei szerint a határon átnyúló vásárlásokkal kapcsolatos fogyasztói bizalom, tudatosság erősítése a főként kis- és közepes vállalkozásokból álló kiskereskedők tevékenységére is ösztönzőleg hathat - olvasható a Világgazdaság cikkében.
