Tolnay Tibor kiemelte: az iparágban a minimális rezsi-óradíj meghatározására, a garanciavállalás csökkentésére, az igazságszolgáltatás javítására, valamint az állami megrendelések reális ármeghatározására volna szükség. Rámutatott: mivel a kormány által beharangozott 1800 milliárd forint értékű tervezett építőipari fejlesztések uniós pénzből valósulnak meg, ezért ha a kivitelező olyan alacsony árért vállalja el a beruházást, hogy emiatt nem valósítható meg, akkor vissza kell fizetni az uniós támogatást, ami jelentős kárt okoz a nemzetgazdaságnak, valamint a vállalkozóknak is.
Az elnök bírálta a "biztos kéz" intézményének bevezetését is, mivel a tervek szerint nem a szerződések megkötése előtt vizsgálnák, hogy megvalósítható-e a beruházás, hanem csak azok után. Ekkor azonban már fennáll annak a lehetősége, hogy egy komolytalanul alacsony ár miatt nem valósul meg a beruházás.
Az elnök reméli, hogy a döntéshozók még módosítanak a "biztos kéz" intézményén, és a szakma véleményét jobban figyelembe veszik, mint a közbeszerzési törvény áprilisi módosítása során. Emlékezetett: a módosított közbeszerzési törvény alapján a nyertes építőipari pályázattevőnek a munka 50 százalékát saját magának kellene elvégeznie, azonban jelenleg nincs olyan magyar vállalat - a legnagyobb cégeket is beleértve -, amely ezt meg tudná valósítani.
Tolnay Tibor aláhúzta: üzleti alapon, reális árakkal kellene kényszerítenie az államnak a szürke- és a feketegazdaságot, hogy korrekt ajánlatokat tegyenek, és rendesen adózzanak alkalmazottaik után. Az ÉVOSZ elnöke úgy vélte, a magyar építőiparban tapasztalható lánctartozás egyik legfőbb oka - ami miatt 80-90 ezer építőipari vállalkozás működik jelenleg Magyarországon -, hogy az ágazatot az elfogadhatatlanul alacsony árakkal törvénytelen működésbe kényszerítik. Ha a cégek létszámot akarnak növelni, és tisztességesen fizetnek, nem kapnak megrendelést, kiszorulnak a piacról.
Az építőipar az igazságszolgáltatásban is a törvénysértések gyorsabb kezelését várja, mivel a jelenlegi tartozások nagy része a Polgári törvénykönyv be nem tartásából ered - jegyezte meg az elnök.
Az elnökségi ülésén Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára a lánctartozás kérdésében hangsúlyozta: az állami intézményrendszerben nincsen tartozás, a pénz máshol akad el. Rámutatott: jelenleg az állam az útépítéseknél minden beérkezett számla után 5 napon belül kifizeti az ellenértéket, ezt átültetné az építőiparba is a biztos kéz intézménye által teremtett bizalom révén. Kiemelte: a pénz forgási idejét kell gyorsítani, mert így a vállalkozók is tudják vállalni kötelezettségüket.
Kitért arra, hogy az önkormányzatok számára az uniós támogatású projektek esetében az állam az előleg összegét 15 napon belül átutalja, ettől kezdve már rajtuk múlik, ha a kivitelezők csak hónapokkal később kezdhetnek hozzá a munkához.
Az NFGM adatai szerint az építőipari termelés volumene márciusban 3,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos hónapjában, és az előző hónaphoz (2009 februárjához) képest is 5,9 százalékkal nőtt a termelés szezonálisan kiigazítva. Kedvező jel, hogy mind a 12 hónapra visszatekintő növekedési index, mind pedig az előző hónaphoz viszonyított növekedés pozitív tartományba ugrott márciusban.
