Nehezményezte azt is, hogy a korábban lezajlott privatizáció során komplett iparágakat adtak el. Az egyedüli cél csak az volt, hogy tőke érkezzen az országba. Pedig ezeket az értékesítéseket átgondolt iparpolitikai stratégia szerint kellett volna végrehajtani. Rámutatott arra is, hogy a hazai cégek tőkehiány miatt nem képesek kellő kutatási, fejlesztési tevékenységre. Ez is akadálya annak, hogy bekapcsolódjanak a globalizációba.
Eltérően ítélte meg a globalizációt a munkavállalói érdekképviseletek részéről megszólaló két tisztségviselő. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a globalizáció nem szükségszerű, nagyobb figyelmet érdemelne hátrányos hatásainak kiküszöbölése. Elmondta: a multinacionális cégek hovatovább bizonyos kérdésekben a nemzeti államokra kívánják rákényszeríteni akaratukat és ez teljes mértékben elfogadhatatlan.
Hódi Zoltán, az MSZOSZ ügyvivője szerint a globalizáció objektív, szükségszerű tényező, viszont hátrányos vonásait valóban ki kell küszöbölni. Makrogazdasági összefüggései alapján sikeresnek mondhatók a magyarországi tőkebefektetések, ugyanakkor mint mondta, a szociális dimenzióban sok probléma adódott.
Hazánk és a globalizáció a foglalkoztatás szempontjából
Nem az a kérdés, hogy elfogadjuk-e a multinacionális cégek magyarországi jelenlétét, hanem az, mennyire képes Magyarország kihasználni a globalizáció nyújtotta előnyöket - mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) támogatásával megrendezett tanácskozáson.
