Az illegális foglalkoztatás Magyarországon eléri a GDP 16-17 százalékát, Lettországban a 18 százalékot, Görögországban a több mint 20 százalékot, ugyanakkor Ausztriában és az Egyesült Királyságban a GDP-nek mindössze 1,5 illetve 2 százalékát teszi ki - derül ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén olvasható Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevélből.
Az Európai Bizottság jelentése a huszonöt tagállam illegális munkavállalását elemzi. Általános tapasztalat az egyes tagországokban, hogy leggyakrabban az építőiparban foglalkoztatnak bejelentés nélkül munkavállalókat. Gyakori még a feketefoglalkoztatás a mezőgazdaságban, a szálloda- és vendéglátóiparban illetve a háztartási szolgáltatások területén. Az EU új tagállamaiban ebbe a körbe tartozik még az orvosi szolgáltatás, a magántanítás, az ingatlanközvetítés, a vállalatoknak nyújtott szolgáltatások egy része - jegyzi meg a jelentés.
A be nem jelentett dolgozók többsége 25 és 45 év közötti férfi. Az új tagállamokban a tizenötök átlagánál több nyugdíjas és jól képzett munkavállaló dolgozik feketén. Több újonnan csatlakozott országban bevett gyakorlat a "zsebből fizetés", illetve az, hogy a bejelentett jövedelem a ténylegesnél jóval alacsonyabb, általában csak a minimálbér szintjét éri el a jelentés szerint.
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a be nem jelentett munkavállalás több tényező következménye. Ezek közül elsősorban a munkaerőpiac rugalmatlanságáról, a jelentős adóterhekről tesz említést a jelentés.
A jelenségben szerepet játszanak a hagyományok is, a déli államok egy részében, így Olaszországban vagy Görögországban a be nem jelentett munka mindig is meghatározó tényező volt. Hasonló hagyományokkal rendelkezik a nem hivatalos gazdaság területén Lengyelország, Magyarország és Szlovénia - utal rá a jelentés.
Az Európai Bizottság szerint a be nem jelentett munkát csak a megelőző és a szankcionáló intézkedések jól összehangolt együttesével lehet visszaszorítani. Az európai foglalkoztatási stratégia erre vonatkozó irányelve alapján a tagállamok intézkedéseket terveztek a jelenség elleni hatékony fellépésre. Ezek legfontosabb elemei közé tartozik a munkaadókra és a munkavállalókra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése, s ezzel együtt az ellenőrzések szigorítása is. (MTI)
Kapcsolódó anyagok
Minden ötödik magyar feketén dolgozik
Csak a görögök előznek meg minket a feketemunka terén
Hazánkban az egyik legmagasabb a feketemunka szintje az EU-ban
Az illegális foglalkoztatás a mediterrán országok mellett kiugróan magas Lengyelországban, Magyarországon és Szlovéniában, állapította meg egy uniós felmérés. Az okok között a munkaerőpiac rugalmatlanságáról, és a jelentős adóterhekről tesz említést a jelentés.
