Európa keleti felén az emberek 42-45 százaléka tekinti a pénzt a siker legfontosabb ismérvének, tőlünk nyugatra már a személyes célok, az önmegvalósítás az értékmérő, a pénz csak 25 százaléknak elsődleges fontosságú.
[ajanlo=101][igazitas=left/]A most először európai összegzéssel készült életstílus-kutatásból kiderült: a vásárlási és életmódbeli szokások nem pusztán kor, nem és lakóhely szerint változnak, hanem sokkal inkább az egyéni értékrend alapján.
Magyarországon az emberek harmada a nyugalmat keresi, ezért bevált márkákat vásárolnak, és ésszerűen költekeznek. Körükben sok az idős és nyugdíjas. Nyugat-Európában mindössze 20 százalék a tradicionális, hagyománytisztelő csoportba tartozók aránya.
A magyarok körében például feltűnően sok (a régióban mért arány duplája) azok száma, akik a hedonista, divatkövető, a birtoklást nagyra becsülő mentalitást képviselik. A kutatás szerint azonban a legnagyobb magyarországi fogyasztói csoportok harmonikus életre törekszenek, józanul költenek, és bár a bevált márkaneveket veszik, nem mennek el az akciós hirdetések mellett.
Ennek a jelenségnek elsősorban anyagi és nem kulturális gyökerei vannak. Míg például Nyugat-Európában a lakosság ötven százaléka, a magyaroknak csupán öt százaléka engedheti meg magának, hogy többé-kevésbé rendszeresen étterembe járjon.
Hamarosan azonban markáns átalakulást okozhat az elöregedő európai társadalmakban a nyugdíjasok növekvő tömege. A fejlett gazdaságú társadalmakban azonban ők nem esnek ki a potenciális és fizetőképes vásárlók köréből, sőt: megnövekedett szabadidejük miatt másoknál nagyobb arányban jelenhetnek meg a szolgáltatások piacán, írja a Népszabadság.
Hedonisták, de józanok a magyar vásárlók
A magyaroknak fontos a pénz: minden második megkérdezett feláldozná szabadideje egy részét több fizetségért - derül ki a GfK-csoport európai életstílus-kutatásából. A régi uniós országokban már csupán 37 százalék a magánéletüket több pénzért megcsorbítani hajlandók aránya, olvasható a Népszabadságban.
