A MÁV ZRt. december 17-én, hétfőn hivatalosan is megkapta az értesítést a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetétől, hogy a sztrájkfelhívást hivatalosan visszavonták, 22 órától nem folytatják a munkabeszüntetést. A vasúttársaság szakemberei egész éjjel azon dolgoztak, hogy december 18-án kedden hajnali üzemkezdetre visszaálljon a menetrend szerinti közlekedés.
A vasúttársaság kedd hajnali üzemkezdettől az elővárosi vonatokat menetrend szerint közlekedteti, a távolsági és az InterCity vonatoknál is törekszik a mihamarabbi menetrendszerinti állapot helyreállítására, kisebb késések még előfordulhatnak kedd délelőtt folyamán, áll a társaság közleményében.
A nemzetközi vonatok közül a sztrájk idején több vonat nem érkezett meg, így a nemzetközi vonatközlekedés helyreállítása hosszabb időt vesz igénybe. A tehervonatok is folyamatosan állnak vissza menetrendjükbe. A MÁV-Start a sztrájk idején fel nem használt előváltott menetjegyeket meghatározott feltételek mellett visszaváltja.
A vasúttársaság szóvivője a Klubrádiónak úgy nyilatkozott, hogy a károkat egyelőre csak becsülni tudják, a hétfői munkabeszüntetés akár milliárdos veszteséget is okozhatott a MÁV-nak.
Hétfőn a vonatközlekedés kivételével nem okozott komolyabb fennakadást az általános, országosnak meghirdetett sztrájk; a Liga Szakszervezetek azért hívtak fel még korábban határozatlan idejű munkabeszüntetésre, hogy a kormány vonja vissza az egészségbiztosítási törvényt, továbbá tiltakozzanak az új nyugdíjszámítási szabályok ellen.
A MÁV közlése szerint a vonatok mintegy fele közlekedett, Gaskó István, a VDSZSZ elnöke ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy gyakorlatilag áll a vasút, a közlekedő vonatok is üresen jártak. A vasút nem cáfolta, hogy a vonatok szinte üresen közlekedtek, hiszen a teljes bizonytalanság miatt az utasok inkább elkerülték a vasutat.
A tegnapi nap kölcsönösen törvénysértéssel vádolták meg egymást a felek, a Fővárosi Bíróság öt napon belül dönt, hogy jogellenes volt-e a sztrájk. MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. indítványa hétfőn ugyanis megérkezett a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra, melyben a vasúti sztrájk jogellenességének kimondását kérték.
Gaskó István Liga-elnök közölte: az új helyzet új törvényes eszközök használatát teszi szükségessé, amellyel megakadályozhatják, hogy a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeit sértő jogszabályok hatályba lépjenek. Ezért a Liga és a Munkástanácsok felkéri a köztársasági elnököt, hogy éljen alkotmányban biztosított eszközeivel az egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban, idézte a vezetőt az MTI. A szakszervezetek egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, valamint ügydöntő népszavazást is kezdeményeznek, hogy megakadályozzák a magántőke bevonását az egészségbiztosítás rendszerébe.
