Hernádi Zsolt szerint a magasabb kőolajár a vállalat kutatás-kitermelés (upstream) üzletágának kedvez, míg az alacsony világpiaci ár a feldolgozást és a kereskedelmet (downstream) mozdítja elő. A vállalat két szegmensének egyensúlya miatt szerinte tarthatóak az elképzelések.
A tervekre vonatkozóan az elnök-vezérigazgató kifejtette: továbbra is aktívan vizsgálják az akvizíciós lehetőségeket, főleg azokon a piacokon, ahol már jelen vannak - mint az Északi-tenger, Pakisztán, Oroszország és Kazahsztán -, az olcsó olaj pedig még jobb akvizíciós lehetőségeket is kínálhat.
Idén a beruházások mintegy 60 százalékát kutatás-fejlesztésre költi a cég, azon belül is csak a kurdisztáni régióba további 300 millió dolláros beruházás irányul. A számítások szerint az Akri-Bijeel blokk - amelynek a Mol 80 százalékos operátora - összesített kitermelése eléri a 35 000-40 000 hordót naponta, a mostani napi 10 000 hordó olaj helyett. A Shaikan blokk - amelyben a Mol 20 százalékos részesedéssel rendelkezik - pedig már 40 000 hordó olajat termel naponta, de az igazgató szerint még korántsem aknázták ki a mező lehetőségeit.
Amennyiben sikerül megállapodni a horvátokkal, Rijekában egy késleltetett kokszoló üzem is épülhet a finomító jövedelmezőségének növelése érdekében, mivel a jelenlegi eszközökkel a működés nem gazdaságos.
Mindezen felül a petrolkémiai ágazat is bővül, 2015 nyarán befejeződik Magyarországon egy 100 millió dolláros butadién üzem projekt, Pozsonyban pedig 400 millió dollárból kis sűrűségű polietilén (LDPE) gyár épül, amely év végétől kezdi meg működését.
Hernádi Zsolt összességében a termelés 30 százalékos növekedésére számít 2018-ra, a vállalat már meglévő portfóliójával.
Az elnök-vezérigazgató a downstream üzletág eredményeiről a lapnak azt mondta, hogy a Mol 2014-ben tovább bővítette hálózatát, az olasz Enitől 200 töltőállomást, a Lukoiltól 44 benzinkutat vett át.
MTI
