4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az idei év során egy felmérésben megkérdezett 271 hazai HR szakember saját bevallása szerint legsúlyosabb problémának a munkatársak motiválását, illetve ennek kezelhetőségét látja, míg 87 százalékuknál egyáltalán nem foglalkoznak a munkatársak elégedettségének vizsgálatával.

A válaszadók közül 58 százalék nehezen kezelhető területnek, 29 százalék pedig nem létezőnek ítélte meg a motiváció helyzetét saját szervezeténél. Mivel a motiválás nélkül a megfelelő munkateljesítmény és ehhez kapcsolódóan az üzleti eredmény is nehezen realizálható, így az összkép elég elkeserítő – derült ki a DGS GLOBAL RESEARCH által készített Országos HR Benchmark Felmérésből.

A felmérés különlegessége, hogy a hazai HR-piac erősségein és fejlesztendő területein túlmenően a súlyos hiányosságokra is rámutatott. Így a megkérdezett HR-esek saját bevallása szerint is komoly problémát jelent a vállalatok számára a munkavállalók –indokolt, vagy éppen indokolatlan- nagyarányú hiányzása, a munkaerő kiesése. A válaszokból kiderült, hogy 20 százalékuknál e kérdéssel nem foglalkoznak, további 8 százalékuk pedig kifejezetten nehezen kezelhető területnek véli e munkaügyi problémát.

A válaszadók majdnem egynegyede szerint teljesen hiányzik az emberierőforrás-menedzsmentből a béren kívüli juttatások rendszere és szintén hasonló az aránya azoknak, akik problémásnak vélik az egyébként a munkaerő-piaci versenyképesség szempontjából kulcstényezőnek számító béren kívüli juttatások kezelését. Érdekes adat, hogy ennél jóval magasabb, 37 százalékos azon HR-esek aránya, akik a bérezési politika alakításának terén problémákkal küzdenek, miközben a szakértők meglátása szerint ez a fókuszpont alapvető forrása a munkaügyi konfliktusok kialakulásának és esetleges eszkalálódásának.

Az Országos HR Benchmark Felmérés eredményei megerősítették, hogy a hazai HR-piacon még mindig nem tapasztalható kellő dinamizmus a változásokat illetően. A szervezeti kultúra és a szervezeti változások kezelése a megkérdezettek negyede szerint abszolút mértékben hiányzik a cégpolitikából, egyharmaduknál pedig létezik ugyan, de komoly problémákkal küzd. Releváns alapmotívuma lehet ennek a kérdéskörnek, hogy a munkáltatók 11 százalékánál egyáltalán nem követik nyomon a ledolgozott, vagy éppen túldolgozott munkaidőt és hasonló a hányada azoknak, akik ezt a szempontot nem tudják kellőképpen kezelni annak ellenére, hogy alapvetően a legtöbb munkáltatónál az idő alapú bérezés a preferált bérezési forma.

A „minden mindennel összefügg” elvét jól mutatja a szervezeti kultúra, illetve a munkaidő figyelmen kívül hagyásával párhuzamosan kimutatható meglehetősen gyenge munkaerő-megtartási képesség. „A felmérésben résztvevők 34 százaléka érzi úgy, hogy munkáltatójának még van mit tenni e területen. Néhány vállalkozásnál azonban teljesen hiányzik a munkáltatók tudatos törekvése a munkaerő megtartására” – állítják a felmérést végző szakemberek.   

Bár a munkavédelem és egészségvédelem alapvető munkáltatói kötelesség, amelyet jogszabályok is támogatnak, ennek biztosításán szintén lenne még mit erősíteni a hazai szervezeteknek. A megkérdezett HR-esek 13 százalékánál a munkavédelem, 20 százalékánál pedig az egészségvédelem hiányzik teljes mértékben a cégvezetők által kitűzött HR-fókuszpontok köréből.

Ami ezzel szemben hétköznapi szinten is súlyos problémákat okozhat, az a munkakör-értékelések és az azokat felölelő értékelési rendszerek anomáliája. Mindkét esetben ugyanis a HR-esek jelentős része, 25 százaléka látta az értékelések munkavállalók irányába történő elfogadtatását, illetve hatékony kivitelezését problematikusnak.
 
A felmérést végző szakértők ugyanakkor rámutattak arra, hogy „ahol a rendszer kialakítását a felek elfogadják, ott a vállalati értékrend elfogadtatása is könnyebb”. Ehhez azonban szintén egy fajsúlyos pontként kéne kezelni a munkakör-értékelési politika helyes kivitelezését a teljesítményértékelésen túlmenően. Apropó teljesítményértékelési gondok: a HR-esek 35 százaléka küzd ilyen jellegű HR-problémával, további 24 százalékuknál pedig egyáltalán nem mérik a munkaerő teljesítményét.

A fenti adatokat nézve nem csoda, hogy a munkatársak fejlesztésére még ennél is kevesebb figyelemmel tekintenek a cégek. És hogy ezek után mennyire fókuszpont a hazai munkáltatóknál az elégedett munkavállaló? A megkérdezettek 32 százalékánál „egyáltalán nem jellemző szervezetükben a dolgozói elégedettség felmérése”, további 31 százalék megítélése szerint pedig komoly hiányosságokkal küzd a szervezet ezen a téren - lenne tehát min javítani.

Garai Katalin

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!