Az elmúlt hónapok stagnálása után májusban végre egyértelműen kedvező folyamatok indultak el a magyar munkaerőpiacon - derül ki a KSH szerdán közölt statisztikájából. A foglalkoztatottak számának növekedése és a munkanélküliek számának csökkenése mellett a foglalkoztatási és az aktivitási ráta is számottevően emelkedett az előző három hónap átlagához képest.
Plusz 26 ezer munkahely
A 15-64 éves korosztályban március és május között átlagosan 3,754 millió ember dolgozott, ami jelentősen meghaladta a február-áprilisi időszak 3,728 milliós átlagát. Mivel háromhavi átlagokról van szó, így kicsi a valószínűsége, hogy egyszeri májusi megugrás - ami a munkaerőpiacon amúgy sem jellemző - húzná az adatokat, vagyis várhatóan a következő hónapok adatai is kedvező képet fognak mutatni. A foglalkoztatottak száma egyébként utoljára tavaly október és december között volt a jelenleginél magasabb.
A foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan csökkent a munkanélküliek száma: a vizsgált időszakban havonta átlagosan 465,7 ezer ember keresett munkát a február-áprilisban tapasztalt 481,2 ezer után. Azaz a 26 ezres foglalkoztatásbővülésből nagyjából 16 ezer volt betudható annak, hogy munkanélküliek elhelyezkedtek. További tízezer az aktivitás növekedéséből adódik. A február-áprilisi 4,209 millióról 4,219 millióra emelkedett a gazdaságilag aktívak száma, ezzel összhangban csökkent az inaktívak száma majdnem 14 ezerrel.
A fenti adatok függvényében a 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája 11 százalékra csökkent a február-áprilisi 11,4 százalékról. A foglalkoztatási ráta 55 százalékról 55,4 százalékra emelkedett, míg az aktivitási ráta 62,3 százalékot ért el az előző három hónap 62,1 százalékos átlaga után. Mindhárom érték a legalacsonyabb tavaly év vége óta.
Messze még a válság előtti szint
A munkaerőpiaci helyzet javulása bizonyára részben a tavasszal beinduló idénymunkáknak tudható be, megszokott folyamat a piacon, hogy azok, akik március-április körül munkát találnak, ősszel megjelennek a munkanélküliek között, hogy aztán tavasszal ismét elhelyezkedjenek. Emiatt a torzító hatás miatt érdemes megvizsgálni azt is, hogy a tavalyi év hasonló időszakához képest hogyan változott a helyzet a munkaerőpiacon.
A foglalkoztatottak száma tavaly március és május között 3,727 millió volt, tehát ott is látható egy 27 ezres javulás. A 2009 hasonló időszakában tapasztalt 3,748 millióhoz képest már jóval kisebb, hatezer fős a növekedés. Érdemes megnézni az utolsó válság előtti "békeévet" is, 2008 tavaszán 3,827 ezren dolgoztak, azaz van még hova javulni, hiszen a három évvel ezelőttihez képest még több mint 70 ezres mínuszban vagyunk. 2007-hez képest pedig még nagyobb a csökkenés, hiszen akkor még 3,891 millióan dolgoztak március és május között átlagban.
A munkanélküliek száma tavaly ilyenkor 483 ezer volt, tehát a mostani 465,7 ezres adat 17 300 fős csökkenést mutat. Ez megint pozitív első ránézésre, de a válság előtt 2008-ban még csak 321,7 ezer munkanélküli volt az évnek ebben az időszakában, itt tehát még mindig majdnem 150 ezres a növekedés.
Ha a válság legnagyobb pozitívumát keressük, akkor talán a gazdaságilag aktívak számának változásánál érdemes elidőzni. A jelenlegi 4,219 milliós szám 70 ezerrel magasabb, mint a 2008 márciusa és májusa között tapasztalt 4,149 millió. Ezzel párhuzamosan az inaktívak száma majdnem 100 ezerrel csökkent három év alatt a munkaerőpiacon.
A feldolgozóipar húzhatott
"A foglalkoztatottak számának hónapok óta tartó dinamikus emelkedése egyértelműen jelzi, hogy a gyorsuló – egyelőre elsősorban továbbra is az exportra termelő ágazatok által vezérelt – gazdasági növekedésnek érdemi munkahelyteremtő hatása van, amelyet tovább javíthat a belső kereslet esetében várható trendforduló" - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiadott közleményében.
A foglalkoztatás javulása részben a szezonalitásnak, részben a feldolgozóipar növekvő létszámszükségletének, valamint a közfoglalkoztatás emelkedésének köszönhető - teszi hozzá Suppan Gergely, a takarékbank elemzője. Szerinte a következő hónapokban tovább nőhet a foglalkoztatás, illetve süllyedhet a munkanélküliség, így a nyári hónapokban 10,2 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, azonban az év végére szezonális hatások miatt 10,6 százalékra, a jövő év elejére pedig 10,9 százalékra emelkedhet a munkanélküliség.
"A foglalkoztatás lassú javulását a feldolgozóipar további munkaerő kereslete segítheti. A kormány aktivitást növelő intézkedései miatt a munkanélküliség feltehetően lassabban csökken, mint ahogy a foglalkoztatás javul. A kormány tervei szerint a következő négy évben 400 ezer fővel nőhet a foglalkoztatás, aminek mintegy háromnegyedét a közfoglalkoztatási programok teszik ki. Azonban a munkakínálat és kereslet közötti térségbeli és képzettségbeli különbségek jelentős kockázatot jelenthetnek" - teszi hozzá az elemző.
Beke Károly
mfor.hu
