Előnyei:
- adaptív
- innovtív
- a szervezeti tagokat nagyobb teljesítményre ösztönzi
- más struktúra típuson belül is létrehozható
(mikromátrix a fejlesztés, az értékesítés
stb. területén)
- új vezetési kultúra kialakítását
teszi lehetővé együttes tanulási folyamat révén
Hátrányai:
- problematikus a kompetenciaelhatárolás (labilissá
teszi a szervezetet)
- vezetők rivalizálása
- túlhajtott csoportmunka
- döntések elhárítása ("döntsön
a másik fél")
- növekvő (szélesedő) irányítási
"fesztáv" (szélességi tagoltság)
- felelősségvállalástól való tartózkodás
- összeomlás veszélye krízishelyzetekben
- a konfliktusfeloldás pótlólagos eljárásokat
követel
- nagy igények az emberi képességek/készségek
tekintetében
Tenzorszervezet:
A mátrix-struktúrákkal rokon képződmények.
A különbség az, hogy a mátrixszervezetek kétdimenziósak,
a tenzorszervezetek legalább háromdimenziós struktúrák.
Így ennél a szervezeti formánál egyidejűleg
alkalmazzák a munkamegosztás kialakításánál
a funkcionális, a tárgyi (termék/termékcsoport vagy
vevő) és a regionális elvet. Ez a megoldás főként
a nagyméretű, többségében multinacionális
vállalatokra jellemző.
Alkalmazás oka: a termékorientált munkamegosztás
alapján kialakított szervezeti egységek tevékenységük
során nem mindig képesek kellő rugalmassággal követni
a különböző piaci szegmensek változásait,
hiszen az egyes piacok között rendkívül sok eltérés
lehetséges. Gondoljunk csak a különböző vezetési
kultúrákra, vagy a piacok nemzeti jellegére. Ezeket figyelembe
véve tehát az eltérő karakterű nemzeti piacokat
eltérően lehet kezelni. Szükség van ugyanakkor átfogó,
központi és funkcionális jellegű irányításra
az egységes arculat és image, valamint a globális felelősség
és koordináció érdekében.
A szervezet típus esetében jellemző a hármas kompetencia,
ezek a:
- funkció,
-
- tárgy,
-
- régió)
Ezek azonban magukkal hozzák a nagyobb fokú koordinációnak
a szükségességét. Itt felerősödnek a koordinációval
kapcsolatos problémák, erőteljesebb bizonytalanság,
konfliktus források a vállalat életében. Kiküszöbölés
módszere: szétválasztják a döntés-előkészítési
és döntési fázisokat az operatív tevékenységektől.
Mivel a vállalatok manapság kitüntetett módon kezelik
a koordinációt hajlandók vállalni a bonyolult szervezetből
származó veszélyforrásokat. Mindezek következtében
megjelenhet még egy újabb dimenzió. A háromdimenziós
szervezet kiegészül átfogó projektek hálózatával.
Így egyidejűleg válik a szervezet rugalmassá és
időérzékennyé. Ezek segítik a szervezetet,
hogy növelje innovációs képességét,
és erősödjön piackonform magatartása.
