A KT hétfőn hozta nyilvánosságra Gerner Viktória és Harasztosi Péter közös tanulmányát, mely a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeit vizsgálja Magyarországon. A két szakember szerint ha a kormány terveinek megfelelően 400 ezer új munkahely jön létre 2014-ig, akkor foglalkoztatásban megelőzzük az EU átlagát. Ehhez elsősorban az kellene, hogy a fiatalok, a szülőképes nők és az idős munkavállalók között növeljük a foglalkoztatottsági rátát.
A sor végén kullogunk
"Magyarország egyik legnagyobb elmaradása az EU-átlag mögött a foglalkoztatásban van. Magyarországon az aktívkorú (14 és 64 év közötti) népesség 6,7 millió fő és közülük mintegy 3,7 millió foglalkoztatott" - állapítják meg a tanulmány szerzői.
Nem minden területen vagyunk elmaradva: a 25-55 év közötti, legalább középfokú végzettséggel rendelkezők körében az aktivitási ráta közel van az uniós átlaghoz, a 20‐24 éves felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében meg is haladja azt.
A következő táblázat azt mutatja, hogy melyek azok a csoportok, ahol több mint 10 százalékponttal marad el az aktivitási ráta az EU27 átlagától:
Az adatok jól mutatják, hogy a kor és a végzettség szerint jól körülhatárolható, mely csoportok aktivitását kellene jelentősen növelni. Az alacsonyan képzettek aktivitása szinte minden korcsoportban nagyon alacsony, míg a többi képzettségi csoportban csak a fiatalok és az idősek aktivitása marad el jelentősen az EU átlagtól. Ezen kívül alacsony még a felsőfokú és középfokú végzettséggel rendelkező 30‐34 évesek aktivitási rátája a szülőképes korú nők alacsony foglalkoztatottsága miatt. Vagyis alapvetően három csoport van, ahol érdemes az aktivitást célzott eszközökkel növelni: az alacsonyan képzettek, az idősebb munkavállalók és a szülőképes korú nők.
Lepipálhatnánk az uniós átlagot
A tanulmány szerzői szerint ha a következő négy évben megvalósulna a tervezett 400 ezer fős foglalkoztatásbővülés, akkor hazánk foglalkoztatási rátája 60 százalékra emelkedne a 2009-es 54 százalékról. Ezzel beelőzhetnénk az Uniót, a 27 tagállam átlaga ugyanis 59 százalék volt a tavalyi év végén. Az európai listavezető svédek 64 százalékos foglalkoztatottsági arányát így sem előznénk meg, de megközelítenénk azt.
"Számításaink szerint, ha az összes nem, korcsoport és végzettség szerinti csoportban sikerülne a Svédországnak megfelelő foglalkoztatási szinteket elérni, akkor 622 ezer teljes munkaidős foglalkoztatottal lenne több Magyarországon. Ez messze elmarad a kormány által középtávon kitűzött 1 millió fős foglalkoztatottság bővüléstől. Az új foglalkoztatottak pedig nagyrészt a következő kategóriákból kerülhetnének ki: 24 év alattiak, 55 év felettiek és szülőképes korú nők" - olvasható a tanulmányban.
Ez is alátámasztja tehát az előbbi megállapítást, mely szerint elsősorban ebben a három korcsoportban lenne érdemes a foglalkoztatás növelésére koncentrálnia a kormánynak. A végzettségi kategóriák közül pedig elsősorban az alacsony végzettségűek (8 általános vagy kevesebb) körében lenne szükség a foglalkoztatottság növelésére.
Vannak pozitív nemzetközi példák
A hétfőn publikált tanulmány konkrét programokra is javaslatokat tesz a kormánynak, illetve felidézi a hasonló területeken végrehajtott pozitív nemzetközi példákat.
Az első nagy halmaz a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások, melyekbe beletartozik az álláskereséssel kapcsolatos tanácsadás, információszolgáltatás, munkanélkülieket foglalkoztatók támogatása. A programok egyik példája az Egyesült Királyságban 1998 bevezetett „New Deal for the Young Unemployed” program. A fiatal munkanélküliek munkapiaci lehetőségeinek javítását célzó komplex program több elemből állt, amely magában foglalta a személyes tanácsadást és intenzív álláskeresési segítséget, képzést, támogatott vagy határozott idejű közszférabeli állás lehetőségét. A munkanélküli segélyre való jogosultság szorosan kötődött a program teljesítéséhez. Az értékelések szerint a program 20 százalékkal javította a fiatal munkanélküliek álláshoz jutási valószínűségét.
A második lehetséges program a munkanélküliek képzéséhez kapcsolódik, az ilyen képzések magukban foglalhatnak iskola jellegű oktatást, tanfolyamokat vagy munkahelyi képzést. A nemzetközi tapasztalatok a munkahelyi képzés sikerességét emelik ki. A volt szocialista országokban, így Bulgáriában, Lengyelországban és Szlovákiában is a programok már rövidtávon is kifejtett pozitív hatásáráról számolnak be.
A szerzők szerint eredményt lehetne elérni átképzési programokkal, melyeket általában nagyobb, tömeges leépítések után alkalmaznak. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen programok viszonylag költségesek és eredményességük megkérdőjelezhető, a sikeresebbek általában más foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal együtt képesek hatást kifejteni.
A nemzetközi tapasztalatok alapján eredményt lehetne elérni fiatalokat célzó képzési programokkal, bértámogatásokkal, közmunkával, a kisvállalkozások és az önfoglalkoztatottak segítésével, illetve társadalmi csoportokat speciálisan célzó programokkal.
Beke Károly
mfor.hu
