2p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A tíz új uniós tagállamban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók átlagos heti munkaideje 1-4 órával hosszabb, mint az EU15-ben, állítja az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél novemberi számában megjelent tanulmány.

A tíz új uniós tagállamban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók átlagos heti munkaideje 1-4 órával hosszabb, mint az EU15-ben, állítja az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél novemberi számában megjelent tanulmány.

Az új tagállamokban és a tagjelölt országokban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak többsége heti 40 óránál többet dolgozik, 5-10 százalékuk pedig 48 óránál is többet. A váltott műszakos munka leginkább a májusban csatlakozott országokra jellemző: némelyiküknél a munkavállalók több mint 25 százaléka dolgozik így, a régi tagállamokban csupán 15 százalékuk.

Az éjszakai munkavégzés gyakorisága az Európai Unió tagállamaiban csaknem azonos: a foglalkoztatottak 10-20 százaléka dolgozik ilyenkor. Az EU15-ben a munkavállalók 46 százalékának, az újonnan csatlakozott és tagjelölt országokban 45 százalékának jut néha éjszakai műszak. Ami a vasárnapi munkát illeti, ez az arány 27, illetve 38 százalék, a szombati munkánál pedig 52, illetve 62 százalék.

A foglalkoztatottak több mint 75 százaléka esetében általános gyakorlat, hogy előre rögzítik a napi munka megkezdésének és befejezésének időpontját. Ez a forma különösen Dél-Európa országaiban és az új tagállamokban jellemző. Ezzel szemben Franciaországban, Németországban, Írországban és az Egyesült Királyságban a munkavállalók körülbelül 50 százaléka rugalmas munkaidő-beosztásban dolgozik, sőt, Franciaországban és Írországban a dolgozók több mint 20 százaléka maga határozhatja meg munkaidő-beosztását.

Mint ismert, a magyarországi szakszervezetek néhány éve erőteljes kampányt indítottak a 38 órás munkahét elérése érdekében, de a munkáltatók ezt nem tartották teljesíthetőnek. Bár a kormányzat kezdetben úgy vélte, hogy a szakszervezetek és a munkaadók megegyeznek a fokozatos munkaidő-csökkentésről, később belátta: ennek most nincs gazdasági realitása.

"Cserébe" a kormányzat támogatja a munkaközi szünet munkaidőként történő elszámolására vonatkozó törvénymódosítást. A szakszervezetek legalább ennyivel szeretnék kedvezőbbé tenni a munkaviszonyokat.

(MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!