A 15-64 éves népességen belül október és december között ismét emelkedett a munkanélküliség: a foglalkoztatottak száma 3 millió 774 ezerre csökkent, míg a munkanélküliek száma 461 700-ra emelkedett, ami 10,9 százalékos munkanélküliségi arányt jelentett.
Hova lett húszezer dolgozó?
Az elmúlt hónapokban rendre enyhén pozitív jelek látszottak a magyar munkaerőpiacon, hiszen tavasz óta folyamatosan emelkedett a foglalkoztatási ráta, nőtt a foglalkoztatottak száma és csökkent a gazdaságilag inaktívak száma. Október és december között azonban - részben szezonális hatások miatt - megfordult a tendencia.
Az év utolsó három hónapjában átlagosan 3 millió 773 ezer 700 ember dolgozott Magyarországon, ami majdnem 23 ezres csökkenést jelentett a szeptember és november közötti számhoz képest. Utoljára nyáron, június és augusztus között dolgoztak ennél kevesebben, azaz egycsapásra eltűnt az utóbbi hónapok javulása. Az egy évvel korábbi szinthez képest azonban 21 500-zal nőtt a foglalkoztatottak száma.
A munkanélküliek száma 2400-zal emelkedett, így 461 700 volt az év utolsó három hónapjában. Ennél is szembetűnőbb azonban, hogy több mint húszezerrel nőtt a gazdaságilag inaktívak száma 2,512 millióról 2,532 millióra. Mindezekből következett a munkanélküliségi ráta emelkedése: a 15-64 éves korosztályban 10,9 százalékos volt az állástalanok aránya.
A fenti folyamatok egyébként részben szezonális hatásokkal magyarázhatók, minden év végén hagyományosan csökken a foglalkoztatottak száma, hiszen a tavaszi és nyári idénymunkák végeztével sokan vesztik el korábban hónapokig megélhetést nyújtó munkahelyüket. Ők azonban az esetek többségében tavasszal újra munkába állnak.
A mostani csökkenés azonban jóval nagyobb az átlagosnál: 2009 utolsó negyedévében például 6300-zal csökkent a foglalkoztatottak száma szemben a mostani majdnem 23 ezres visszaeséssel. Eközben 2009 végén tízezer fővel nőtt az inaktívak száma, míg most húszezerrel.
2010-ben, éves átlagban a foglalkoztatottak száma 3 millió 781 ezer fő volt, a munkanélkülieké pedig
475 ezer fő. A foglalkoztatottak létszáma és aránya nem változott az előző évhez viszonyítva. A munkanélküliek létszáma 12,8 százalékkal nőtt 2010 átlagában 11,2 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezve, amely 1,2 százalékponttal magasabb, mint a 2009-et jellemző érték.
Suppan Gergelyt, a Takarékbank elemzőjét nem lepte meg a közölt munkanélküliségi adat: szerinte az aktivitási ráta a szezonálisnak megfelelő csökkenést mutatott. "A téli hónapokban a foglalkoztatás további csökkenésére és a munkanélküliség növekedésére számítunk, azonban a tavaszi hónapokban folytatódhat a foglalkoztatás bővülése a feldolgozóipari beruházások és a szezonalitás miatt. 2011-ben az átlagos munkanélküliség 10,5 százalékra csökkenhet a tavalyi 11,2 százalékról" - teszi hozzá az elemző.
Mikor lesz itt 65 százalékos foglalkoztatás?
A fenti negatív folyamatokból következik, hogy október és december között romlott az aktivitási és a foglalkoztatási ráta is. Az aktivitási ráta 62,6 százalékos volt a szeptember-november között mért 62,9 százalék után. Ennél alacsonyabb utoljára nyár elején volt a ráta, míg a mostaninál nagyobb esést legutóbb 2008 végén tapasztalhattunk egyetlen negyedév alatt.
A foglalkoztatási ráta 55,8 százalékos volt a 15-64 éves korosztályon belül 2010 utolsó három hónapjában, ez 0,3 százalékkal volt alacsonyabb a szeptember-november közötti átlagos értéknél. Ennél nagyobb csökkenés utoljára 2009 végén történt egy negyedév alatt, akkor 0,5 százalékponttal mérséklődött a foglalkoztatási ráta.
Az 55,8 százalékos foglalkoztatási arány főleg annak függvényében érdekes, hogy a kormány célja néhány éven belül az Európai Unió átlagának megfelelő 65 százalékos foglalkoztatás elérése, azonban a jelekből az látszik, hogy ezért még nagyon sokat kell tennünk.
Beke Károly
mfor.hu
