Milliárdokat bukunk évente: tízből négy szoftver lopott
Van mit visszaszorítani
Arról nem készült konkrét kimutatás, hogy melyek a leggyakrabban használt illegális szoftvertípusok, vagyis a széles körben elterjedt szoftvereket vagy a drágább, speciális szoftvereket használják-e inkább fű alatt - mondta lapunk kérdésére Georg Herrnleben.
Van is mit hajkurászni: becslések szerint a hazánkban használt szoftverek 42 százaléka illegális (értéküket tekintve, vagyis nem darabszámban). Az uniós átlag "csupán" 35 százalék. A cél, hogy előbb-utóbb Magyarország is hasonló arányúra tudja leszorítani a "fekete szoftverek" arányát.
Látszat helyett tíz pontos javulás a cél
A 2005-ben megállapított 42 százalékos illegális szoftverarány két százalékpontos javulás a 2004-es adathoz képest. Ez azonban nem ad okot a vigaszra. Uniós csatlakozásunk évében ugyanis nőtt ez az arány, 42-ről 44 százalékra. Vagyis összességében épp akkora az illegális szoftverek aránya, mint 2003-ban. A lopott szoftverek mintegy 22,2 milliárd forint kárt okoztak a szektornak 2005-ben.
Ha a magyarországi 42 százalékos illegális arányt tíz százalékponttal csökkenteni lehetne, összességében 30 milliárd forinttal nőhetne az iparágból származó adóbevétel évente, és akár 2500 új munkahely is létrejöhetne.
Ez azért várható, mert a trendek szerint egy-egy új termék piacra dobása a lánc végén hatványozottan több bevételt jelent - magyarázta Simonkovics Sándor, a BSA magyarországi igazgatója.
Vagyis a tíz százalékpontos forgalombővülés összességében hatalmas kapacitásbővítést vonna maga után. Így ugyanis újabb szereplők lépnének be mind a szolgáltatási, mind a kereskedelmi szektorba, s összességében a teljes mozgás generálná az említett 30 milliárd forint pluszt. A szoftveriparág Magyarországon egyébként 2005-ben 720 millió dollárt, vagyis több mint 140 milliárd forintot tett ki.
F. Sz. E.
