Csütörtökön hozta nyilvánosságra a kormány a hónapok óta várt Nemzeti Munka Tervet, melyből kiderül, milyen ütemezésben képzelik el az egymillió új munkahely létrehozását, illetve hogyan teljesülhetnek az ambiciózus célok. A kormány azt már a terv elején megemlíti, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb problémája hosszú ideje a foglalkoztatás nemzetközi viszonylatban kirívóan alacsony szintje.
"A kormány programjában elkötelezte magát az iránt, hogy ezt a társadalom egészét érintő és a gazdaság növekedési lehetőségeit is döntően befolyásoló helyzetet döntően megváltoztassa olyan intézkedésekkel, amelyek 10 év alatt 1 millió új adózó munkahely létrehozását eredményezik. Ehhez számos olyan strukturális intézkedésre van szükség, amelyektől rövidtávon nem várhatók látványos eredmények, de középtávon megalapozhatják a foglalkoztatás tartós és jelentős bővülését" - szögezi le a Nemzeti Munka Terv.
Így lesz ebből több százezer új munkahely
Összességében a foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és legfontosabb pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönző átalakításával és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget - vázolja fel a kormány.
Az alappálya, azaz a pesszimista forgatókönyv szerint 2011 és 2014 között a teljes nemzetgazdaságban nagyságrendileg 231 ezer új munkahely jön létre, míg a 2011 és 2015 közötti időszakban mintegy 292 ezer új álláshely létesül. A táblázat következő része az alap és normatív, vagyis optimista pálya által közrevett átlagpályát mutatja, amely a 2011-2014 közötti időszakra hozzávetőlegesen 289 ezer, míg a 2015-ig tartó periódusban 377 ezer új munkahely létrejöttét prognosztizálja. Az átlag-pálya által meghatározott új munkahelyek száma esik legközelebb a kormány által vállalt 300 illetve 400 ezer új munkahely megteremtéséhez 2014, illetve 2015-ig. Az alsó sor a normatív pálya szerint realizálódó új munkahelyek számát mutatja, mely szerint 2014-ig nagyságrendileg 347 ezer, míg 2015-ig 462 ezer új álláshely jön létre. Azaz ideális esetben a kormány szerint 347 ezer új munkahely is születhet a következő három évben, de az is lehet, hogy csak 231 ezren térhetnek vissza a munka világába.
A következő diagram mutatja a 2011-2015 közötti időszakban a versenyszféra, illetve a közmunka és fehéredés által létrejött új munkahelyek arányát. A diagramon jelzett arányok azon a feltevésen alapulnak, miszerint 2011-ben az új munkahelyek nagyobb részben (60 százalék) a versenyszférában jönnek létre, majd a 2012. január 1-én a – Széll Kálmán Terv keretein belül bejelentett – munkanélküli segély folyósítás időtartamának 90 napra való redukálása miatt a közmunka, illetve fehéredés által teremtett új munkahelyek aránya lényegesen megugrik. Ezt követően, a magasabb GDP növekedés miatt, egyre több munkahely létesül a versenyszférában, így annak aránya folyamatosan növekedik, majd 2015-ben az arányok kiegyenlítődnek a kormány tervei szerint.
Jövőre szinte csak közmunka lesz
A táblázat szerint az alappályán a 2011-2014 közötti időszakban nagyságrendileg 76 ezer, míg 2015-ig 106 ezer új munkahely jön létre a versenyszférában. Az átlagpálya szerint 2014-ig közel 96 ezer, míg 2015-ig megközelítőleg 140 ezer új álláshely létesül, míg a normatív pályán meghatározott növekedés szerint 2014-ig a 115 ezer, míg 2015-ig nagyságrendileg 172 ezer új munkahely jön létre a versenyszférában.
A fentiekből az látszik, hogy az idén még több új munkahely születik a versenyszférában, mint a közmunka és a fehéredés hatása, jövőre azonban az alappálya mentén már négyszer annyi közmunka teremtődik, mint amennyit a cégek hoznak létre. 2015-re azonban már kiegyenlítődik a kettő hatása, ugyanannyi új munkahely várható a közfoglalkoztatásban, mint a versenyszférában. A táblázatból az is látszik, hogy idén 10 ezer, jövőre pedig további 60 ezer ember készülhet közmunkára, ez a réteg valószínűleg elsősorban a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával és a munkanélküli ellátás idejének rövidítésével teremtődhet meg.
A kormány szerint "olyan közfoglalkoztatási programok megvalósítására van szükség, amelyek értéket teremtenek, kézenfekvők, folyamatos munkavégzést tesznek lehetővé, az ország minden területén megvalósíthatók és több célcsoportot is elérnek". A közfoglalkoztatásban résztvevők foglalkoztatása – a közmunka program körében gazdálkodó szervhez kikölcsönzött személyek kivételével – sajátos jogviszonyban, a közfoglalkoztatási jogviszonyban történik, amellyel egyenértékű a munkaerő-piaci programokban és a képzésekben való részvétel.
"A közfoglalkoztatási bér figyelemmel a fokozott állami szerepvállalásra, a jogviszony foglalkoztató részéről történő megszüntetésének korlátaira, illetőleg a lakóhelytől távol végzett munkával kapcsolatos juttatásokra – alacsonyabb, mint a minimálbér" - szögezi le a terv. A garantált közfoglalkoztatotti minimálbér megállapítása megfelelően elismeri a magasabb kvalifikáltságot igénylő munkakörökben dolgozókat. E megoldással nem sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve sem.
"Figyelemmel arra, hogy a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása részben a szociális ellátó rendszerben nyújtható segélyezést hivatott kiváltani és a rendszeres szociális segély átlaga 2010-ben 26 300 forint volt (az adható maximum 60 600 forint), a bérpótló juttatás pedig 28 500 forint, a közfoglalkoztatási minimálbér említett összegben történő meghatározása várhatóan egyik oldalról a közfoglalkoztatás vállalásának hajlandóságát, más oldalról az elhelyezkedési hajlandóságot fogja előmozdítani" - teszi hozzá a dokumentum. A fentiek szerint tehát a szűk 30 ezer forintos szociális segély és a 78 500 forintos minimálbér között lesz valahol a közmunkabér.
A kormány a tervek szerint megteremti annak lehetőségét a közfoglalkoztatottakat közhasznú kölcsönzők munkavégzésére kikölcsönözzék. Közhasznú kölcsönző lehet és nyilvántartásba vetethetik magát: civil szervezet, egyház, helyi vagy kisebbségi önkormányzat, illetve ezek társulása által alapított alapítvány, közalapítvány, nonprofit gazdasági társaság, valamint közhasznú szervezet. A közhasznú kölcsönzésnél a piaci alapú munkaerő kölcsönzésnél szigorúbb feltételek érvényesülnek. A közhasznú kölcsönzőnek vállalnia kell a munkaügyi központ által kiközvetített álláskeresők foglalkoztatását saját közcélú feladataikban, emellett képzést és mentori szolgáltatást is biztosítanak. Ehhez támogatást igényelhetnek a közfoglalkoztatási minimálbér arányában. A közhasznú kölcsönzőknek lehetőségük van piaci vállalkozásoknak kölcsönbe adni a közfoglalkoztatottat.
Beke Károly
mfor.hu
