A közlemény szerint a fejlesztési irányokat 2014 és 2050 között meghatározó stratégia az egy hónapos társadalmi egyeztetést követően, a beérkezett észrevételek feldolgozása után kerülhet a kormány elé.
A stratégia célja Magyarország közlekedési csomópont-szerepének kiaknázása, a fenntartható növekedés feltételeinek biztosítása a társadalmi igények figyelembevételével, valamint az esetenként egymással is konfliktusban lévő környezeti és gazdasági, nemzeti és európai uniós célkitűzések összehangolása.
Az NFM kiemeli: a stratégiai célok rögzítése elsősorban a közlekedési rendszer fejlesztésének tervszerűségét segítheti elő. Az elkészítés időzítésének praktikus oka, hogy az átfogó ágazati stratégia megléte a jövőre kezdődő uniós tervezési időszakra szóló Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) brüsszeli elfogadásának feltétele.
Az Európai Unió közlekedéspolitikai törekvései szerint a fejlesztési források elosztásában a környezetkímélő alternatívák, elsősorban a vasút élveznek előnyt. A közép-európai térség országaiban azonban fokozott gazdasági és társadalmi igény mutatkozik a közúthálózat bővítésére és minőségének felzárkóztatására is.
A 2014-2020-as operatív programok keretében és hazai költségvetési támogatásokból meghirdethető programokban a magyar szakpolitikák által is osztott vasútbarát megközelítés és a jogos közútfejlesztési elvárások között kell megtalálni a megfelelő egyensúlyt - írja az NFM.
A tárca közleményéhez csatolt háttéranyag szerint a Nemzeti Közlekedési Stratégia külön foglalkozik egyes közlekedési módokkal és horizontális kérdésekkel, így egyebek mellett kerékpáros koncepciót, országos vasútfejlesztési koncepciót és energiahatékonyság-javítási cselekvési tervet is tartalmaz. A stratégiában - amely a szaktárca és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetésével készült - 41 különféle intézkedéscsoportot vizsgáltak, majd azokat a társadalmi-gazdasági hasznosság és a megvalósíthatósági kockázat elemzésével sorolták prioritási csoportokba.
MTI
