Tájékoztatása szerint összesen 17,57 milliárd forint áll rendelkezésre az új szervezet létrehozására és működtetésére, amitől a hazai szakképzés minőségi színvonalának emelése mellett a gyakorlati igényekhez való gyorsabb alkalmazkodást is várják. Utóbbi érdekében tanácsadó testületeket hoznak létre, amelyben a központokat működtető konzorciumok mellett a térség munkaadói- és munkavállalói szervezeteinek, valamint a jelentősebb munkáltatóknak a képviselői is helyet kapnak.
Jakab János szerint az elmúlt 15 évben úgy nőtt a szakképző intézetek száma hazánkban, hogy nem volt munkaerő-piaci kapcsolatuk és sok esetben a piacon nem értékesíthető szakmákat tanítottak. "Atomizálódott a szakképzés, amit jól jelez, hogy ezernél több szakképző intézmény működik ma az országban" - mondta. Hozzátette: a csúcstechnikával felszerelt szakképző központok megjelenése hozzájárulhat a képzőhelyek számának csökkenéséhez, mivel vélhetően a fiatalok és szüleik elsősorban a jobban felszerelt, értékesíthető tudást biztosító iskolákat választják majd.
Magyar modellnek nevezte a szakember a leendő szakképző központokat, ugyanis nem kell építeni, hanem az iskolafenntartók összefogásával, 6-8 már meglévő szakképző intézmény szoros együttműködésével jönnek létre a központok. Hajdú-Biharban például a debreceni, a balmazújvárosi és a hajdúböszörményi önkormányzat hozta létre a működtető konzorciumot, amely 1 milliárd 300 millió forintot nyert az NFT-ből. Az új képzésben a fiatalok a helyi tanműhelyekben vesznek részt az alapképzésben, míg a magasabb technikai ismereteket a központi szakképző műhelyben sajátíthatják el.
Integrációs szakképzési központok létesülnek
A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében 16 térségi integrációs szakképzési központ jön létre az országban; a központok 2006. szeptember 1-től kezdik meg működésüket - közölte Jakab János, az Oktatási Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára.
