Írország lett a kelet-európai munkavállalók paradicsoma

Alaptalannak bizonyultak a félelmek, s nem lepték el tömegével az új uniós tagországokból érkező munkavállalók az EU régi államait. Leginkább lengyel, lett és litván munkaerő vándorolt Nyugatra, a fő úti cél Írország.

[ajanlo=474][igazitas=left/]Az Európai Polgári Akciószolgálat (ECAS) nevű brüsszeli polgárjogi szervezet vizsgálatában megállapítja, nem igazolódtak a félelmek, miszerint az unió új tagországaiból kiáramló munkaerő elárasztja majd az EU régi tagállamait. Még abban a három uniós tagországban is töredékét teszi csak ki az új tagországokból érkezettek aránya az összes foglalkoztatotthoz képest, amelyek nem vezettek be az új tagországokkal szembeni korlátozásokat.

Négy millió lakosához viszonyítva Írországba érkezett a legtöbb új munkavállaló. A Brüsszelben nyilvánosságra hozott jelentés szerint Írországban az elmúlt hónapokban 85 ezer új társadalombiztosítási számot adtak ki - ebből 40 ezret lengyeleknek, 18 ezret litvánoknak, 9 ezret letteknek. A gyors gazdasági növekedést tapasztaló Írország már 2004 előtt is ösztönözte a külföldiek munkavállalását, és az unió bővítése előtti öt évben 6250-ről 47551-re növelte a kiadott munkavállalási engedélyek számát.

Nagy-Britanniában az unió 2004. május elsejei bővítése óta 175 ezer munkavállalót regisztráltak az új tagországokból, 82 százalékban 18 és 34 év közöttieket, döntően egyedülálló férfiakat. 56 százalékban Lengyelországból, 15 százalékban Litvániából, 7 százalékban Csehországból és Szlovákiából érkeztek. Az újonnan érkezettek mindössze 0,4 százalékát teszik ki a foglalkoztatottaknak, és döntően olyan szakmunkákat vállalnak, amelyekben Nagy-Britanniában hiány tapasztalható. Az ECAS megállapítása szerint különben a regisztráltak 40 százaléka az unió bővítése előtt is az országban dolgozott és pontosan nem tudni, vajon később újonnan regisztrálták-e magukat. Ebből következően a brit adat a ténylegesnél nagyobb számot mutathat.

Svédország a harmadik ország, amely nem korlátozza a munkaerő beáramlását az új tagországokból. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a kiadott tartózkodási engedélyek 2004. május elseje óta 70 százalékkal növekedtek a közép-és kelet-európai régiót érintően. Tavaly 21 800 munkavállalási engedélyt adtak ki Svédországban összesen, döntően itt is lengyeleknek, litvánoknak és letteknek.

Az ECAS jelentésében mindezek alapján megállapítja, hogy az EU bővítésével kapcsolatos félelmek túlzóaknak bizonyultak, és a szervezet a munkaerő szabad mozgását indokolatlanul akadályozó korlátok leépítését sürgeti, írja az MTI.

A legnagyobb brit munkaerőtoborzó cég a Manpower és a NOP közvélemény- és piackutató vállalat az EU-bővítés első évfordulójára időzítette 2100 brit vállalat körében végzett kutatását. A cégek 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már alkalmaz munkaerőt az új tagországokból, 89 százalék azonban még nem élt ezzel a lehetőséggel. Leginkább (10 százalék) az építőipari vállalatok jelezték, hogy kelet-európai uniós munkavállalókat alkalmaznak. A szektort a szállodák, éttermek (8 százalék) és a pénzügyi, illetve üzleti szolgáltatók (7 százalék) követték.

Menedzsment Fórum