"Jelenleg úgy tűnik, hogy mi finanszírozzuk a saját versenytársunkat. Hiába nemzeti légitársaság a Malév, számunkra elsősorban versenytárs" - emelte ki a sajtóbeszélgetésen Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója hozzátette: jelenleg van egy olyan működési gyakorlat a Malév részéről, ami csak veszteséget eredményezhet, ennek köszönhető, hogy mostanra évente 15-20 milliárdos állami pénzt kell betolni a vállalatba.
Ismét Brüsszelben panaszkodnának
2010-ben a Wizz Air már megtámadta az Európai Bizottságnál a Malév állami támogatását, úgy tűnik, hogy a brüsszeli tisztségviselők mostanra jutottak el oda, hogy konkrét eljárást indítsanak. A Bizottság néhány hete közleményben jelentette be, hogy vizsgálja a magyar légicég állami támogatását. "Szerintem olyan működés van a Malévnél, ami csak veszteséget tud okozni. Nyilvánvalóan életképtelen a jelenlegi működés, közben viszont a társaság tovább terjeszkedik ahelyett, hogy visszafogná kiadásait" - emelte ki Váradi József.
A Wizz Air vezérigazgatója hozzátette: 2010 év eleje óta további összegeket tolt az állam a nemzeti légitársaságba, ezért most azt fontolgatják, hogy újabb panaszt nyújtanak be az Európai Bizottsághoz. "Nem tudom megjósolni, mekkora a siker esélye ezen a téren, de azt gondolom, hogy piaci szereplőként jeleznünk kell azt, ha nem megfelelő működést tapasztalunk" - emelte ki Váradi.
A szakember az mfor.hu kérdésére hozzátette: ha a Bizottság el is marasztalja a magyar államot, a támogatások visszafizetése valószínűleg akkor sem lesz kivitelezhető. Ugyanakkor azt el lehetne érni, hogy az eddigi gyakorlat megszűnjön, a reális várakozás a további burkolt állami támogatások megállítása. Szerinte a tízmilliós magyar piacon nagyon nehéz a nemzeti légitársaságnak klasszikus versenyfeltételek mellett életben maradnia.
Az iparágat az ág is húzza
A sajtóbeszélgetésen Váradi József kiemelte: 2010 nem volt drámaian jó év sem a Wizz Air, sem az iparág számára, sok rendkívüli hatás volt, melyek negatívan érintették a piaci feltételeket. Ezek közül a szakember kiemelte a februári izlandi vulkánkitörést, majd év közben az európai repterek sorozatos sztrájkjait, illetve karácsony előtt a szokásos hóhelyzetet. "Az év végére elért 9,6 milliós utasszám normális működési feltételek mellett 10 millió felett lehetett volna" - véli a fapados légitársaság vezérigazgatója.
Mindezek mellett a makrokörnyezet sem volt kedvező a légitársaságok számára, hiszen az olajár emelkedett, egyre inkább úgy tűnik, hogy ez egy strukturális probléma lesz, tartósan be kell rendelkezni a 70-80 dolláros hordónkénti árfolyamra. A másik nehezítő tényező a gyenge euró a dollárral szemben, hiszen a kiadások jelentős része dollárban realizálódik.
"Az előzetesen megfogalmazott profitvárakozásokat nem tudtuk teljesíteni, viszont forgalomban és árbevételben 23 százalékos növekedést értünk el. Emellett megőriztük a korábbi cash-pozíciónkat, továbbra is 100 millió euró körüli készpénzzel rendelkezik a társaság" - foglalta össze a Wizz Air 2010-es évét Váradi József.
Óvatosan optimista várakozások
2011 talán valamivel prosperálóbb lehet, de csak mérsékelten, az nem valószínű, hogy kiemelkedően jó év lenne - véli Váradi. A szakember kiemelte, hogy a makrokörnyezet továbbra is képlékeny, még mindig inog az eurózóna, további országokkal kapcsolatban is vannak komoly aggályok. Amerikában most elindult a pénznyomtatás (QE2), ami a dollárra is hatással kellene, hogy legyen, de az eurózóna problémái miatt ez egyelőre nem jelenik meg.
A légiiparban Váradi szerint az lehet a nagy kérdés, hogy a gyenge makrokörülmények mit jelentenek az iparág konszolidációjával kapcsolatban. Hozzátette: az látszik, hogy 2009 előtt volt egy nagyobb hullám, amikor jópár légicég csődbe ment vagy beolvadt, ezen a téren azonban 2010-ben nem történt új dolog. "Arra nem lehet számítani, hogy a külső környezet drámaian javítja majd az eredményeket, fontosabb lesz, hogy a cégen belül mit tudunk majd tenni" - véli Váradi József.
A Wizz Air vezére szerint számukra idén is a költséghatékonyság lesz a legfontosabb. 2011-ben nagyjából 20 százalékos növekedésre számít a cég globálisan és a magyar piacon is. A tervek szerint első körben a gépek napi kihasználtságát visszaállítják 13 órára, majd még az idén három géppel nőhet a flotta mérete.
A tavalyi évben egyébként a 9,6 millió utasból 4,1 milliót Lengyelországban teljesített a fapados cég, a román piacon pedig 2,1 millió volt az éves utasszámuk. A magyar piac 1,2 millió utasa a teljes szám 12,5 százaléka volt, emellett Bulgáriában, Csehországban és Ukrajnában ért el félmillió feletti számot a cég.
Beke Károly
mfor.hu
