Kevés a diák a tanulós szakokon. Mire jelentkeznek a legtöbben? Táblázat!
A szakértő szerint a jelenlegi képzési rendszer legnagyobb hibája, hogy a reál- és a természettudományi képzésekre nagyon alacsony a beiskolázási arány. Ez leginkább annak köszönhető, hogy ezek nehezebben elvégezhető szakok, azaz többet kell tanulni, mint például egy bölcsész képzésben.
Másrészt már az ilyen tantárgyakat tanító középiskolai tanárok sem kapják meg azt a megbecsülést és támogatást (például egyes oktatási segédeszközöket), amelyekkel vonzóvá tudnák tenni a diákok számára ezt a pályát.
Fábri egyetért abban, hogy az állami finanszírozás rendszerét át kell alakítani, de véleménye szerint súlyozásra van szükség. Például a természettudományi szakot választó hallgató támogatás szintjén érjen többet, mint mondjuk egy "tömegszakra" járó diák.
A végzettség önmagában - mégha a piacképes kategóriába is tartozik - nem garantálja az elhelyezkedést. A képzettségen és a készségeken túl a legmeghatározóbb tényező a lakóhely, illetve hogy férfi vagy nő-e az illető, magyarázza kérdésünkre Dr. Fábri György.
Ezen kívül léteznek rövid és hosszú távú karrierutat nyújtó pályák. A pénzügyi vagy közgazdász végzettségűek például viszonylag gyorsan kaphatnak jó pozíciót és magas fizetést. A természettudományi szakmáknál eleinte alacsonyabb a juttatás, de az itt dolgozók 5-10 éven belül könnyen beelőzhetk a gyors karriert befutókat.
Nehézkes a pályakövetés
A pályakövetéses rendszer sokat segíthet abban, hogy a végzett hallgatók elhelyezkedési és fizetési esélyeiről képet kapjanak a szakemberek és a felsőoktatásba jelentkezők. Dr. Fábri szerint azonban ezt nem egyszerű kiépíteni, mivel kizárólag központilag lehetetlen pontos adatokat kapni. Ha pedig az intézményekre bízzák az adatszerzést, akkor a különböző módszerek miatt lesz lehetetlen egységesen feldolgozni a mintákat.
Külföldön jól működik a végzett hallgatók adatszolgáltatásán nyugvó rendszer. (Az Egyesült Államokban ennek - az alumni-rendszernek - komoly hagyománya van.) Ott az intézmények nem veszítik el a kapcsolatot az öregdiákokkal, sőt különböző szolgáltatásokat is kapnak - cserébe a visszajelzésekért.
A szakember szerint itthon a legmegfelelőbbnek a központi koordinálású, de a felsőoktatási intézményekkel szorosan együttműködő pályakövetéses rendszer tűnik, aminek a kidolgozása jelenleg is zajlik.
Körte IldikóMenedzsment Fórum
