A kis helyi tőzsdék korszaka lassan lejár, a Budapesti Értéktőzsde számára vagy egy regionális egyesülés létrehozása, vagy valamelyik nagy tőzsdeegyesüléshez való csatlakozás jelentheti a jövőt - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Járai Zsigmond külön hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank ebben a kérdésben nem foglal állást, hanem a saját véleményét fogalmazta meg.
A jegybankelnök úgy véli, a technikai feltételeken való vitatkozás helyett a hosszú távú érdekek szem előtt tartására kellene helyezni a hangsúlyt, mert a kis tőzsdék számára a túlélést jelentheti az összefogás.
A BÉT évek óta folytat konzultációkat e témában, és a megoldáshoz is közel került már, de mindig elhalt az ötlet - mondta Járai Zsigmond, aki korábban a BÉT Tőzsdetanácsának elnöki tisztét is betöltötte. - Az árutőzsde és az értéktőzsde egyesítéséről folytatott tárgyalásoknak is ez lett a sorsa, pedig egy ilyen kis országban nincs értelme két tőzsdét működtetni.
Annak, hogy most ilyen helyzetben van a magyar tőzsde alapvetően nemzetközi okai vannak, de vannak belső, tőzsdei okai is - mondta az MNB elnöke. - A tagoknak - akiknek a tulajdonában van a tőzsde - be kellene látniuk, maguk is többet tehetnének azért, hogy több kibocsátót hozzanak a piacra, hiszen eddig jószerével csak az állam vitt vállalatokat a tőzsdére a privatizáció révén.
Járai Zsigmond véleménye szerint a bróker szakmához az is hozzátartozik, hogy a vállalatokat tanácsadással felkészítsék a tőzsdeérettségre és bevezessék a tőzsdére. E szerepvállalásnak a hiánya az egyik oka annak, hogy alig néhány kis- és középvállalat van jelen a Budapesti Értéktőzsdén.
Járai szerint a tőzsdék fúziója a jövő
A kis helyi tőzsdék korszaka lassan lejár, a Budapesti Értéktőzsde számára vagy egy regionális egyesülés létrehozása, vagy valamelyik nagy tőzsdeegyesüléshez való csatlakozás jelentheti a jövőt.
