Jobban védik majd az átvert utasokat

	Nem ragadunk majd a tengerparton? (Mfor.hu montázs)

A héten elfogadta a kormány az utazásszervező- és közvetítő tevékenységről szóló rendelet módosítását. Ez egyrészt érinti azokat a vállalkozásokat, amelyeket 12 százalékos kaucióra köteleznek a szabályok. (Ebbe a körbe mintegy 300 külföldre utaztató cég - az összes szakmabeli vállalkozó egynegyede - tartozik.)

A változás következtében ezentúl nem négy-, hanem ötmillió forint lesz esetükben a vagyoni biztosíték minimuma. A remények szerint így nagyobb biztonságban érezhetik magukat az utasok, azaz - egy esetleges csőd vagy más probléma esetén - lesz miből hazahozni őket a tengerpartról, és akad elegendő forrás a kártalanításukra is.

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) azonban nem ért egyet az emeléssel. Mint azt Molnár Gabriella, a szervezet elnöke az mfor.hu kérdésére elmondta: a módosítás felesleges többletterhet rak a kisebb cégekre, miközben nem garantál nagyobb biztonságot az utasoknak. (Igaz, azt sikerült elérniük, hogy az eredetileg tervezett nyolcmillió forint minimumot lejjebb szállítsák.) "Az elmúlt időszakban ráadásul nem a kisvállalkozások, hanem a 20 százalékos kaucióra kötelezett irodák jelentettek csődöt" - tette hozzá az elnök.

A mostani változtatással egyébként nem zárult le az utazásszervező- és közvetítő tevékenységről szóló szabályok módosítása. A tizenegy esztendeje megalkotott rendelet ugyanis a MUISZ és turisztikai szakállamtitkár szerint is elavult. Emiatt - elfogadva a szövetség kezdeményezését - még ebben az évben feláll egy kodifikációs bizottság, amely előkészíti az uniós irányelvekkel is harmonizáló jogszabály megszületését.

A rendelet egy másik pontjának módosítása nyomán ezentúl nem lesz lehetőség az utazási vállalkozások tevékenységének átmeneti felfüggesztésére, mert ez a szankció a tapasztalatok alapján nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az érintett irodák ugyanis a szabálytalanságok megszüntetéséig is vígan üzemeltek.

A kisebb vétségekért viszont ezentúl már bírsággal kell számolniuk. Ez ötvenezertől ötszázezer forintig terjedhet, míg ismételt jogsértés esetén a kiszabható összeg akár egymillió forint is lehet. Emellett továbbra is lehetőség nyílik a hatóságoknak az iroda megszüntetésére.

"Mi kezdeményeztük a pénzbüntetés bevezetését" - emelte ki Molnár Gabriella. Ezt azért tartották szükségesnek, mert korábban néha kisebb vétségekért is azonnali törléssel sújtották az irodákat, például amikor elmulasztottak egy címváltozást bejelenteni.

A szövetség a bírságoláson kívül más javaslattal is előállt. Azt szerették volna elérni, hogy ha a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal elmarasztal egy irodát, akkor a fellebbezést már más testület bírálja el. Ezt a kezdeményezést azonban nem fogadták el.