A 12 országra kiterjedő nemzetközi kutatás eredményeit szerdán a Joint Venture Szövetség Emberi Erőforrás Munkabizottságának nyílt ülésén mutatták be Budapesten. A szakemberek azt vizsgálták, hogy a multinacionális vállalatok kelet-közép-európai leányvállalatainál hogyan alakult az emberi erőforrás menedzsment szerepe és az ezzel kapcsolatos gyakorlatok 2008-2009-ben.
Poór József, a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi karának tanára előadásában hangsúlyozta: a konkrét példák azt mutatják, hogy a termelő vállalatok a válság idején úgy oldották meg a létszámkérdéseket, hogy vagy már a krízis előtt karcsúsítottak, vagy eladták profilidegen részlegeiket. Ezen kívül több termelő cég bevezette a rugalmas munkavégzést, most pedig már a válságból való kilábalást jelzi, hogy bevezetik a negyedik műszakot. Elmondta: a gyógyszercégeknél, illetve a fejlesztő szolgáltató vállalatoknál jelentősen nőtt az alkalmazottak létszáma.
Karoliny Mártonné, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karának docense azt emelte ki, hogy a megkérdezett vállalatok 70,3 százaléka a hatékonyságot nevezte meg a legfontosabb versenytényezőnek, 55,4 százalék a pénzügyi forrásokat, 48,6 százalék pedig a munkaerő minőségét említette. Mint hozzáfűzte, a cégek HR szakembereinek létszáma 2009-ben 4 százalékkal 861 főre nőtt az előző évhez képest, ezzel egyidejűleg pedig 9 százalékkal - 74 főre - csökkent az egy HR alkalmazottra jutó létszám.
A docens elmondta, a HR területen dolgozók többsége - kicsit több mint 63 százaléka - 2008-ban és 2009-ben is a 25-45 éves korosztályból került ki, a 45 éven felüliek aránya pedig mindkét évben 21 százalék körül volt.
A felmérésből kiderül az is, hogy a megkérdezett HR vezetők, munkájuk legkritikusabb területének az alkalmazottakkal való kommunikációt, a javadalmazási kérdéseket, és az emberi erőforrás tervezést tartják - mondta Karoliny Mártonné.
A kutatás során Magyarországon 74, összesen 120 ezer munkavállalót foglalkoztató céget kérdeztek meg, amelyek árbevétele 2009-ben folyó áron meghaladta a 7 milliárd forintot. A felmérés eredményeinek régiós, és egyéb, összehasonlító elemzéseit márciusban hozzák majd nyilvánosságra a szerzők - ismertette Poór József.
MTI