Kovács László kiemelte: a rendszerüzemeltetővel ötéves szerződést köt a KKK, amely a jelenlegi kalkuláció szerint összesen legfeljebb 69 milliárd forintot fizet havi ütemezésben rendelkezési állási díjként. Útdíjakból öt év alatt mintegy 320-330 milliárd bruttó bevétellel számolnak, aminek nagysága függ a később kialakuló díjpolitikai stratégia kilométerdíjaitól. Kovács László kiemelte, hogy a formai előminősítés után a 3-4 legjobb ajánlatot kérik fel konkrét műszaki és árajánlat megtételére.
Optimális esetben még ez év vége előtt szerződést köthetnek a rendszerszállítóval, így 2008 második felében vagy 2009 januárjában bevezethetik a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó gépjárművek számára a megtett úttal arányos, elektronikus úton működő díjszedési rendszert. A pályázaton nyertes cég finanszírozza, építi és működteti a technológiát és a teljes rendszert.
A hazai úthálózat jellemzőit, a díjpolitika sajátosságait és a közbeszerzési eljárás jogi környezetét bemutató konferencián a leendő pályázók is lehetőséget kaptak az általuk használni kívánt technológiák ismertetésére. A konferencián részt vett 40 cég 200 képviselője, többek között a legjelentősebb rendszerszállítók, a német Siemens és a T-Systems, az osztrák Kapsch, a francia Sanef és az Eurotoll, valamint a svéd Q-free.
A rendszer működőképes megvalósításáig a nyertes társaság nem kap díjazást, így a megvalósítási kockázat egy az egyben a vállalkozót terheli. A működés során folyamatosan, havonta rendelkezésre állási díjat fizet majd az állam. Az öt év letelte után az e-útdíjfizetési rendszer infrastruktúrája az államé lesz.
A nemzetközi tapasztalatok alapján három különböző főbb technológia - a mikrohullámú, a műholdas és a GSM - áll jelenleg rendelkezésre, amelyek kombinálva is használhatóak vegyes rendszerként.
Csepi Lajos, a KKK főigazgatója közölte: a magyar állam az öt év alatt 320-330 milliárd forint bruttó bevételre számíthat a rendszer beüzemelése után. Ha ebből levonják a kifizetni tervezett 69 milliárdos rendelkezésre állási díjat és a mintegy 20 milliárd forintos ellenőrzési költségeket, akkor a nettó állami bevétel az időszak alatt mintegy 235 milliárd forintot tesz ki, ami éves szinten átlagosan 47 milliárd forintot jelent, ami 10-12 milliárddal több, mint a 2007-re kalkulált matricadíj-bevétel.
