Politikai zsarolásnak minősítette a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) hétfőn folytatódó sztrájkját Kákosy Csaba.
A Volánokban bízik a miniszter
A gazdasági és közlekedési miniszter úgy véli: az időszakos munkabeszüntetések akár március 9-ig, a Fidesz által kezdeményezett népszavazás kezdetéig elhúzódhatnak. Emiatt a minisztériumnak fel kell készülnie arra, hogy azokat a közszolgáltatási feladatokat, amelyeket a vasúttársaság az akció idején nem képes ellátni, a Volán-társaságokra hárítsa át - a szükséges finanszírozási források átcsoportosításával.
A maratoni sztrájk lehetőségére utal, hogy Gaskó István, a VDSZSZ elnöke úgy nyilatkozott: sokáig képesek folytatni az akciót, és a sztrájksegélyt is ki tudják fizetni. Hozzátette: olyan technikához nyúlnak - sztrájk, felfüggesztés, sztrájk -, amelyet szerinte a nyugati demokráciákban évtizedek óta alkalmaznak.
Mint ismert, a VDSZSZ – a múlt pénteki, félnapos munkabeszüntetés után - hétfő hajnal három órától ismét határozatlan idejű sztrájkot hirdetett, aminek következtében hétfő délelőtt az ország nagy részén kiszámíthatatlanná vált a vasúti közlekedés, a menetrend szerinti vonatoknak alig több mint az ötöde járt.
A szakszervezet azt követeli a munkáltatóktól, hogy a sztrájkban érintett három társaság (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV Gépészeti Zrt.) munkavállalói kapjanak fejenként nettó 250 ezer forintot a Máv Cargo privatizációs bevételéből, illetve – az idei évre már megajánlott 6,9 százalék felett - további tíz százalékos, azaz összesen 16,9 százalékos bérfejlesztést kér a kiszervezett MÁV-társaságok (MÁV-START Zrt., MÁV-Trakció Zrt., MÁV Gépészet Zrt.) dolgozóinak.
Kákosy: nincs lehetőség további béremelésre
A vasúttársaság - a minisztériummal egyetértésben - továbbra is kitart amellett, hogy ezeknek a követeléseknek sem jogi, sem szakmai, sem gazdasági alapjuk nincs. „Azt is figyelembe véve, hogy tavaly a MÁV dolgozói négy százalékos reálbér-növekedést könyvelhettek el, miközben országosan 5-6 százalékos csökkenés volt, az idei évre megállapított 6,9 százalékos keresetemelés fair és tisztességes megállapodásnak tekinthető. Ennél több nincs benne a rendszerben” – felelte a miniszter az mfor.hu azon kérdésére, milyen követelést tartana a minisztérium reálisnak, illetve milyen kompromisszumokra hajlandó ebben a kérdésben.
Az idei évre szóló bérmegállapodást a VDSZSZ-en kívül a MÁV Zrt. mind a négy reprezentatív szakszervezete (VSZ, MOSZ, PVDSZ, MTSZSZ) aláírta. Eszerint a vasútnál a keresetek idén januártól 6,9 százalékkal nőnek, s a vasutasok már február elején az emelt fizetést kapják.
Összehasonlításul: az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2008-ra 5-7,5 százalékos bérfejlesztést ajánlott, miközben az infláció várhatóan 5-5,5 százalék körül alakul majd. A nemrég szintén sztrájkot kilátásba helyező, ám attól végül elálló Volán-társaságoknál átlagban hét százalékos keresetemelésről sikerült megállapodni 2008-ra.
Jár-e a negyedmillió minden vasutasnak?
A munkáltató a szakszervezet másik követelését – részesedés a MÁV Cargo privatizációs bevételéből – sem tartja reálisnak. A MÁV közleményében emlékeztet arra: a privatizációt megelőzően a reprezentatív szakszervezeteknek, így a VDSZSZ Szolidaritásnak is lehetősége volt véleménye kialakítására. A 2007 májusában lezajlott konzultáció során azonban a VDSZSZ nem jelezte igényét arra, hogy - a Cargo munkavállalóinak járó öt százalékon kívül - bármely MÁV-dolgozónak bármi is jusson a privatizációs bevételből, állítja a MÁV jegyzőkönyvekre és aláírt dokumentumokra hivatkozva.
A vasúttársaság szerint a VDSZSZ mostani követelését tavaly novemberben, a 2008. évi bértárgyalások során fogalmazta meg először. Akkor még 2,5 havi bér kifizetését szerette volna elérni, ez az igény azonban végül 250 ezer forint egyszeri természetbeni juttatásra módosult.
A MÁV emellett kiemeli: az állami vagyonról szóló törvény, a privatizációról szóló törvény és többek között a Btk. is lehetetlenné teszi, hogy az állami vagyon különböző részeire - így a privatizációból származó bevételre - tetszés szerint nyújtsák be igényüket a magyar állampolgárok. (A vasúttársaság itt arra utal, hogy VDSZSZ nem a már privatizált MÁV Cargo, hanem más cégek, így a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt. és a MÁV Gépészeti Zrt. dolgozói részére követeli a 250 ezer forintos juttatást.)
Ami a 3170 Cargo-dolgozót illeti, ők összesen öt százalék erejéig vásárolhattak tulajdont cégükben. Kóka János, korábbi gazdasági és közlekedési miniszter november végi ígérete szerint a munkavállalók a piaci ár feléért szerezhették meg a részvényeket, amiket a győztes konzorcium köteles tőlük teljes áron átvenni. Így - Kóka szerint - "minden egyes dolgozó többszázezer forintos privatizációs prémiumhoz jut.”
Kákosy egyébként tagadta Gaskó István azon állítását, hogy Kóka korábban – Kákosy jelenlétében – szóbeli ígéretet tett a szakszervezeteknek: a MÁV Cargo privatizációs bevételéből is részesülnek a dolgozók. "Gaskó István szándékosan téved” - tette hozzá némi éllel a jelenlegi miniszter. A VDSZSZ elnöke szerint viszont Kákosy nem mond igazat.
Privatizációs jutalom: volt is, meg nem is
Arra egyébként már magyar cégek esetében is volt példa, hogy a privatizáció előtt a tulajdonosok kedvezményes részvényjuttatási programot hirdetnek dolgozóiknak, vagy prémiumot ígérnek nekik sikeres magánosítás esetén. Az egykori Matáv, a Mol és az OTP munkavállalói például kedvezménnyel jegyezhették a vállalat részvényeit, amiket később magasabb áron értékesíthettek.
Arra is akad azonban példa, hogy elmarad a privatizációs jutalom: a Budapest Airport (BA) 2005 végi magánosításakor a dolgozók végül nem kapták meg az ÁPV Zrt. által előzetesen meglebegtetett, mintegy két-három havi bérüknek megfelelő összeget. Igaz, miután a céget 2007 tavaszán a brit BAA továbbadta a német Hochtiefnek, az azévi bértárgyalások elhúzódása és az újabb tulajdonosváltás miatti bizonytalanság miatt minden dolgozó 170 ezer forint egyszeri jutalomban részesült, mondta el kérdésünkre Szollár Domokos, a BA Zrt. szóvivője.
Folytatódik a sztrájk
A MÁV és a VDSZSZ közötti tárgyalások hétfőn is folytatódtak, azonban ezúttal sem vezettek eredményre. Mint azt Gaskó István az MTI-nek elmondta, a munkáltató egyik kérdésben sem hajlandó előrehaladni; a MÁV fenntartja azt a jelszót, hogy "nincs alku".
A sztrájkbizottság a MÁV-START Zrt.-nél hétfőn délután négy órakor kezdődő egyeztetés után ülésezik, és dönt a további lépésekről, a MÁV Zrt.-vel pedig kedden 11 órakor folytatja az egyeztetést.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
