"Az informatikai szegmensben a költségek tetemes részét a fejlesztések teszik ki, így a megtérülés érdekében természetes volt, hogy exportálunk" - mondta előadásában Bojár Gábor, a Graphisoft SE elnöke. Mivel a nyolcvanas évek elején, amikor az építési szoftvergyártó működését megkezdte, magyar piac gyakorlatilag nem létezett, több érv is a külföldi expanzióra sarkallta a céget.
"A német és francia vetélytársakhoz képest korai időben szerzett nemzetközi tapasztalatok később nagy hasznunkra voltak" - hangsúlyozta az elnök, aki szerint sokszor a kényszer juttatja versenyelőnyhöz a vállalatokat.
A Graphisoft terjeszkedésében a stratégia alapját az adta, hogy a kezdetben csakis a bevezetés és a marketing költségeit vállaló partnereken keresztül juttatták ki a külpiacokra a termékeket. Később, miután az olyan nagyobb országokban, mint Németország, az Egyesült Államok vagy Japán, nem találtak az üzlet kockázatait vállaló disztribútorokat, saját irodák nyitásával nyomultak tovább.
Keleten venne céget a Graphisoft
"Vállalatot venni csakis olyan esetben érdemes külföldön, ha a magyar befektető jobban tudná működtetni azt, mint eredeti gazdája, és ezt el is tudja hitetni a helyiekkel" - jelentette ki Bojár. Erre pedig tapasztalata szerint a Nyugat kevésbé nyitott, a magyar menedzsmenttudásra inkább a régióban, tőlünk keletebbre befogadóbbak.
Éppen emiatt a Graphisoft egymás után zárta be a fejlettebb országokban felvásárolt cégeket, s az organikus növekedés útját választotta. A jövőben pedig - stratégiát váltva - a hazánkhoz képest motiváltabb, képzettebb és olcsóbb munkaerővel rendelkező Romániában és Szlovákiában fog cégeket venni - mondta az elnök.
Azon kevés vállatok egyikének vezetőjeként, amely nemcsak tőlünk keletebbre terjeszkedett, három különböző tőkekihelyezési formára hívta fel a figyelmet. Az egyik a marketinggel megtámogatott export, a másik a termelési céllal történő befektetés, a harmadik pedig a portfolióépítés.
A gyártás áthelyezésére - a közhiedelemmel ellentétben - Bojár szerint nem elsősorban a magas tb-terhek motiválják a cégeket, hanem az oktatás színvonalának folyamatos romlása.
A Richter Oroszországra figyel
befektetés külföldön
"Akkor indulnak el a tőkekihelyezés irányába a cégek, ha a belső piacon kellő mértékben meg tudnak erősödni" - mutatott rá a konferencián Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. "Emellett természetesen az exportösztönző gazdaságpolitika vagy más országok versenyképesebb környezete is erre ösztönözheti a vállalatokat" - tette hozzá.
A Richter az utóbbi nyolc év folyamán összesen 150 millió dollárt fektetett be külföldön, amelynek értéke hozzávetőleg megfelel az éves hazai fejlesztési keretnek. A vállalat a régióra, azon belül is főképp Oroszországra, s - a termékek jellegét nézve - a nőgyógyászati készítményekre koncentrál az expanzió során. Az első akvizíciót Marosvásárhelyen hajtották végre, mint ahogy Bogsch mondta: "A konkurencia szerint ügyesen, szerintünk jogtisztán".
Bogsch előadásából kiderült: a 25 százalékban állami tulajdonban lévő vállalatot külföldi törekvéseiben az exportot sújtó árfolyampolitika, a főképp "2007 eleje óta kiszámíthatatlan belső piac és a patrióta gazdaságpolitika hiánya sújtja". A vezérigazgató ebben a tekintetben a kormányzati politika megváltozását várja.
Az OTP a gyorsan növő piacokat keresi
Wolf László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese egyetértett Bogsch Erikkel abban, hogy a külföldi expanzióhoz stabil magyar háttérre van szükség. A régiós ambiciókkal rendelkező magyar pénzintézet vezetőjének előadásából kiderült: olyan célpontokat választanak, amelyek piacán gyors növekedésre lehet számítani.
Az első felvásárlás, amelyre még Bulgáriában került sor, például három és félszeres profitnövekedést hozott a banknak. Épp az előbb említett okok miatt hajtott végre akvizíciókat az utóbbi időben az OTP Ukrajnában, Oroszországban és Szerbiában. (Utóbbi államban meglévő három bankját idén májusban egyesíti.)
"Egyik vetélytársunk azt terjesztette, hogy az OTP részvényesei mögött az orosz maffia áll, hogy megkaparinthassa az egyik általunk megvett bankot" - idézte fel Wolf a külföldi terjeszkedés során felmerülő akadályokat.
Az OTP esetében ugyancsak szempont a terjeszkedéskor, hogy milyen szinergiahatások keletkeznek a bővüléssel. Van, ahol a bank egy speciális szegmensre összpontosítva kíván növekedni, máshol agresszíven terjeszkedik, emelte ki Wolf László.
Összességében szerinte az OTP-nek akkor érdemes külföldi céget venni, ha szakmai befektetőként hatékonyabbá tudja tenni annak működését. (Erre korábban Bojár Gábor is célzott.) A pénzintézet az expanzió során nem a magyarországi megtakarításait fekteti be külföldön, hanem a tőkeexport, a profitvisszatartás és a különféle alárendelt kölcsöntőke eszközeit alkalmazza - tette hozzá.
Nagy Vajda ZsuzsaMenedzsment Fórum
