Egy felső vezető munkaerőpiaci értékét a hard és a soft skillek határozzák meg. Előbbihez tartozik a tárgyi tudás, utóbbihoz a vezetői készségek. Előbbinél a személyes motiváltság, utóbbinál a tréningeken való részvétel és a személyes tanácsadás vezethet sikerre.
Magyarországon az iskolai kereteken belüli tanulás inkább a középvezetőkre jellemző, ők ugyanis ennek segítségével (is) szeretnének feljebb jutni a ranglétrán. A felső vezetőknek általában nincs idejük iskolába járni, és a magas költségek is elriasztják őket: egy MBA-képzés például 400-500 ezer forint is lehet egy félévre, írja a Napi Gazdaság.
Egyes szakértők szerint a relatív érdektelenség hátterében más áll: a magyar felső vezetők hozzáállása más, mint a nyugat-európaiaké. Hazánkban a vezetők általában biztosak az állásukban, és ezért nem eléggé motiváltak arra, hogy növeljék munkaerőpiaci értéküket. Angliában viszont a közép- és felsővezetők 75 százaléka vesz részt önmaga által finanszírozott oktatásban.
Tapasztalatok szerint egy 30 év alatti munkavállalónál a diploma milyensége, 30-40 év között a diploma és a nyelvtudás, 40 év felett pedig az előző munkahelyek a meghatározóak a karrierben. A felső vezető munkaerőpiaci értékét növelhetik a kommunikációs, személyiségfejlesztő tréningek, illetve a különböző típusú projektekben való részvétel, áll a Napi Gazdaság elemzésében.
Kerülik az iskolát a magyar felső vezetők
Hazánkban alacsony azon felsővezetők száma, akik pozíciójuk betöltése közben is részt vesznek valamilyen iskolarendszerű képzésben. Szakértők szerint ennek hátterében nem csupán a tetetemes pénzköltség és az időhiány áll, derül ki a Napi Gazdaság elemzéséből.
