Mint ismert, Nagy-Britannia az egyetlen nagy EU-tagállam, amely - hivatalosan éppen a várt alacsony bevándorlás indokával - a május 1-jei bővítés első pillanatától megnyitotta szakemberhiánnyal küszködő munkaerő-piacát az új tagállamok előtt. Az egyetlen megkülönböztető előírás az, hogy a kelet-európai tagállamokból érkezőknek - amint állást találtak - 50 font egyszeri eljárási díj ellenében írásban be kell jegyeztetniük munkavállalásukat a brit belügyminisztériumban. Az igazolást ad ki erről, és ily módon bizonyos munkaidő után lehetővé teszi a szociális ellátó szolgáltatások igénybe vételét.
A tárca emellett a bejegyeztetési kötelemmel próbálja nyomon követni, hányan érkeznek az új tagállamokból. A brit kormány a munkaerőpiac megnyitásával együtt fenntartotta magának a csatlakozási szerződés biztosította jogot a korlátozások bevezetésére a nyolc új kelet-európai tagállammal szemben, ha azokból túl sok munkavállaló érkezne.
A szakszervezeti szövetség éppen előző nap közzétett jelentésében azt írta, hogy sok a visszaélés az új EU-tagállamok Nagy-Britanniában munkát vállaló polgáraival szemben a munkaadók és a közvetítő ügynökségek részéről is.
(MTI)
Kevés magyar vállalt eddig munkát Nagy-Britanniában
Több mint 90 ezer kelet-európai EU-állampolgár jegyeztette be munkavállalását Nagy-Britanniában az unió bővítése óta, csaknem felük azonban már korábban is az országban dolgozott - mondta a brit belügyminiszter. A munkavállalók elenyésző része érkezett Magyarországról.
