Ezen belül a feltörekvő térségbe - az S&P ide sorolja a 19 nyugat-európai országon, az Egyesült Államokon, Kanadán, Japánon, Ausztrálián és Új-Zélandon kívül az összes piacot - 461,9 milliárd dollár működőtőke érkezett 2006-ban. A térség részesedése a globális beáramlási értékből tavaly 38 százalékra csökkent az előző évi 44 százalékról, illetve a 2004-ben mért 48 százalékos csúcspontról.
A hitelminősítő előrejelzése szerint a globális működőtőke-befektetési érték növekedése - hacsak nem lesz olyan jelentős geopolitikai fejlemény, amely ezt visszavetné - a következő években is folytatódik, és a közvetlen külföldi befektetések világgazdasági szinten jövőre el fogják érni az 1500 milliárd dollárt, vagyis meghaladják az eddigi, 2000-ben mért, 1400 milliárd dolláros csúcsot.
A fejlett piacok vonzzák a legtöbb befektetést
Folytatódik ugyanakkor a fejlett piacok térnyerése is a működőtőke-vonzásban a feltörekvőkkel szemben, aminek az az oka, hogy a nyersanyagár-infláció - amely jelentős mennyiségű közvetlen befektetést vezérelt a természeti erőforrásokban gazdag feltörekvő gazdaságokba - immár tetőzött. Emellett a feltörekvők tőkefelvevő képessége is csökkenni fog, ahogy lefutnak a nagy privatizációs programok, áll a Standard & Poors londoni elemzésében.
Az S&P prognózisa szerint 2010-re az éves globális működőtőke-áramlás értéke el fogja érni az 1700 milliárd dollárt, de ebből 1100 milliárd dollárnyi a fejlett piacokra irányul, és a feltörekvők a maradék 600 milliárd dolláron osztoznak majd.
Nem ez az első olyan londoni elemzés, amely a fejlett piacok befektetési térnyerését jósolja a felzárkózók rovására. Néhány hete az Economist Intelligtence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző háza - is azt jósolta ugyanebben a témában kiadott éves világjelentésében, hogy a legvonzóbb befektetési terepet a következő években a fejlett ipari országok adják.
Hazánk az új EU-tagok élvonalában
A Standard & Poors-elemzés szerint a feltörekvő piaci országcsoporton belül is folyamatosan csökken az új EU-tagállamok részaránya a térségnek jutó működőtőkéből. A tíz új uniós ország a feltörekvő piacokon végrehajtott közvetlen külföldi befektetésekből 2005-ben 8,3, 2006-ban 8,2 százalékkal részesedett, és aránya 2010-re - ekkor már Romániával és Bulgáriával együtt számolva is - 7,6 százalékra fog csökkenni. Mindeközben az előrejelzés szerint elsősorban Délkelet-Európa és a FÁK-országok részaránya fog növekedni, a 2005-ös 12 százalékról a 2010-re jósolt 18,8 százalékra.
Az elemzés szerint a tíz új EU-tagállamba tavaly - csaknem 13 százalékos emelkedéssel - rekordértékű, 38 milliárd dollárnyi működőtőke érkezett. A legtöbbet - 16,2 milliárd dollárral - Lengyelország kapta, ami 109,9 százalékos éves növekedésnek felelt meg, utána Csehország következett 11 milliárd dollárral, majd Magyarország 6,2 milliárd dollárral. Ez utóbbi ugyan 7,3 százalékkal kevesebb a 2005-ben mért 6,7 milliárd dollárnál, a négy legnagyobb közép-európai EU-tagállam közül azonban a magyar gazdaságban volt a legmagasabb 2006 végén a GDP-arányos kumulatív működőtőke-állomány, 57,4 százalékkal, a Standard & Poors adatai szerint.
