Míg a vasút a teljes pályahálózaton fizet használati díjat, addig közúton - a 2007. április eleje utáni változást követően is - mindössze az úthálózat 2,3 százalékán kell úthasználati díjat fizetni - mondta Berényi János.
Hozzátette: nehezíti a magyar vasút helyzetét az is, hogy a magyar vasúti pályán a használat díj jelentősen az Európai Unió átlaga felett van. Számításuk szerint tonnakilométerre vetítve 2005-ben 3,5 forintba került vasúton az infrastruktúra-hozzáférési díj, ugyanez a költség a közúti árufuvarozásban 20 fillér volt.
Az egyesülés elnök-vezérigazgatója szerint a 2007 és 2013 közötti évekre a Közlekedési Operatív Programban szereplő 1700 milliárd forint uniós közlekedési fejlesztésekben a magyar vasút forrásaránya 35 százalékra tehető, ellentétben az unió által ajánlott 50 százalékkal.
Berényi János felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió nem tekinti vasútfejlesztésnek a városi közlekedés olyan beruházásait, mint a metró- illetve a villamosépítés. Az elnök-vezérigazgató szerint a városi közlekedési projektekben kiemelt szerepet kellene kapniuk az elővárosi vasutak fejlesztésének.
A Magyar Vasúti Egyesülés 2006-ban alakult, jelenleg a MÁV Zrt., a GySEV Zrt., a MÁV Cargo Zrt., a Train Hungary Kft., a Central European Railway Zrt., a Magyar Magánvasút Zrt., a Mátrai Erőmű Zrt. és a MÁV Hajdú Kft. a tagja.
