A vádlottak az ügyészi vádirat alapján tiltott bennfentes kereskedéssel jutottak anyagi haszonhoz, abban az időszakban, amikor a Brau Union AG és a BBAG eladásáról szóló tárgyalások zajlottak a holland Heineken-csoporttal. Korabeli lapértesülések szerint 2005 nyarán a pénzügyi felügyelet (FMA) bejelentése alapján ügyészségi nyomozás indult bennfentes kereskedelem gyanújával a tranzakció kapcsán. A vád szerint az érintett személyek, a BBAG- és a Brau Union-csoport legnagyobb tulajdonosai már 2002-ben tisztában voltak azzal, hogy 2003 tavaszán értékesíteni fogják a söripari csoportot a Heineken részére.
Miközben a tárgyalások hírét ebben az időszakban folyamatosan tagadták a nyilvánosság előtt, a Brau Union- és a BBAG-részvényeket a GEBAG nevű cégbe csoportosították, illetve egyes vélemények szerint a gyanúsítottak között voltak olyanok, akik bennfentes információkat felhasználva spekuláltak is a felvásárlásra. Korábbi híradások szerint az egyik ügyvéd gyanúsított azzal védekezett, hogy a tulajdonos családok körében szokás volt az újszülötteknek részvényt vásárolni, így elképzelhető, hogy az adott időszakban történtek vásárlások.
A Brau leányvállalata, a magyar Brau Union Hungária Rt. részvényeit 2005 nyarán vezették ki a BÉT-ről, miután a kisebbségi részvényesek ellenállása miatt több mint másfél évig húzódott a Heineken ajánlattétele a magyar Brau-részvényekre. A magyar részvényesek fő kifogása a tranzakcióval kapcsolatban az volt, hogy a BBAG és a Heineken olyan megállapodásokat kötött egymással, amelyek nyomán az osztrák részvényeseknek fizetendő ár harmadát kellett csak fizetnie a holland sörcégnek a magyar részvényesek papírjaiért.
