Először a Lloyds-csoport kerül sorra, amelyből első lépésként a jelentkező nagybefektetőknek 6 százaléknyit adnak el. Az LSE hétfő esti zárásában mért árfolyam alapján ez a csomag 3,3 milliárd fontot (csaknem 1200 milliárd forintot) ér. A tranzakcióval 32,7 százalékra csökken az állami tulajdon a Lloydsban.
Az amerikai Lehman Brothers bankcsoport éppen öt évvel ezelőtti összeomlása utáni piaci pánikhelyzetben a brit kormány és a Bank of England - a brit jegybank - minden idők legnagyobb, garanciavállalásokkal együtt összesen 500 milliárd fontos (180 ezer milliárd forintos) bankmentő programját indította el, amelynek keretében évtizedek óta először kerültek állami tulajdonba brit nagybankok.
Az akkor részlegesen államosított két legnagyobb bank, a Royal Bank of Scotland (RBS) és a Lloyds megmentésére közvetlenül csaknem 70 milliárd font költségvetési tőkeinjekciót fordított a kormány. Ennek nyomán jelenleg is 83 százalékos az állami részesedés az RBS-ben.
Jórészt a nagyszabású bankmentő programok miatt a brit államháztartási hiány a Munkáspárt vezette előző kormány utolsó, 2009-2010-es pénzügyi évében elérte a hazai össztermék (GDP) 11,4 százalékát. Ilyen arányú államháztartási deficitet békeidőben még soha nem mértek Nagy-Britanniában.
A Lloyds megmentésére nyújtott tőkeinjekció során a kincstár 73,6 pennys átlagos részvényenkénti árfolyamon jutott hozzá a bank részvényeihez. A cég papírjai hétfő este 77,36 pennyn zárt a Londoni Értéktőzsdén, tehát a reprivatizáció valamelyes nominális hasznot ígér a költségvetésnek, és reálértéken számolva sem túl nagy a veszteség.
A Lloyds a júniussal zárult idei első naptári félévről 2,1 milliárd font adózás előtti eredményt jelentett a tavalyi azonos időszakban kimutatott 456 millió fontos veszteség helyett.
MTI
