A lista két végén található ország adatai a szakértők szerint egyértelműen kulturális okokkal magyarázhatók. Törökországban ugyanis a lakosság jelentős része még ma is mezőgazdaságban dolgozik, akik így nyolc óránál többet teljesítenek és a hét minden napján végeznek munkát. Ezzel szemben a hollandoknál mért kedvező adatok nem a laza szabályozásnak, hanem az atipikus foglalkoztatási formák széles körben történt elterjedésének köszönhetők: itt ugyanis az egyik legmagasabb a kontinensen a részmunkaidőben dolgozók aránya.
Nem csak a vállalkozók túlóráznak
Ami hazánkat illeti, az emberek közel 70 százaléka heti öt napban dolgozik, a megkérdezettek 9 százaléka azonban négy napot, míg hozzávetőleg 10-10 százaléka hat, illetve hét napot tölt munkával. Érdekesség, hogy amíg a krónikusan sokat, heti 48 óránál többet dolgozók az európai országok többségében vállalkozók, és saját magukat facsarják ki, addig Magyarországon ez az arány közel azonos az önállóak és a foglalkoztatottak körében.
A kontinens egészére - így a magyarokra is - érvényes, hogy a sok munka egy idő után a magánélet kárára megy: a kutatás szerint háromszor annyi a túlórázók körében azok aránya, akik a megbomlott szociális és családi kapcsolatokról számoltak be.
Veszélyben az egészség
Érdekes, hogy a munkamániások egy jelentős része nem egzisztenciális kényszerből választja szinte otthonául cégét. A felmérés megállapítása szerint ugyanis a 48 óránál többet dolgozók fele az átlagosnál sokkal többet keres (a felső három jövedelmi decilis valamelyikébe tartozott).
A pénzhajhászás igen gyakran egészségügyi következménnyel jár: a rendszeresen túlórázók 55 százaléka számolt be arról, hogy az állandó pörgésnek köszönhetően valamilyen betegsége lett.
