Számos szakmai fórumon felvetődött a vásár- és piactartás részletes szabályait tartalmazó, 1995-ben elfogadott kormányrendelet módosítása – közölte Kondorosi Ferenc, az Új rend kormányzati program összehangolásáért felelős kormánybiztos. A piaci működés „kifehérítésére” irányuló kezdeményezésben nagy az egyetértés a kormány és az érdek-képviseleti szervek között.
A tervezetben szereplő egyik legfontosabb pont a piacok és a vásárok naprakész nyilvántartása; ez azt jelenti, hogy az árusítóhelyeknek sorszámot kell kapniuk, így pontosan követhető a vállalkozások tevékenysége. Az az üzemeltető, amely nem tartja be a rendeletben előírtakat, szigorú szankciókra, például a piac bezárására számíthat – tette hozzá.
Emellett a módosítási tervezetben javasolják a piaci ellenőrzések átalakítását, szigorítását. A kormánybiztos szerint a hatékony vizsgálat érdekében az erre jogosult nyolc szervezet – köztük a VPOP, az APEH és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – között folyamatos információcserére, akár közös adatbázis létrehozására is szükség van.
A hazai feketekereskedelem melegágyaként gyakran emlegetik a budapesti józsefvárosi piacot. A bazárt fenntartó Komondor Kft. egyik képviselője elmondta, hogy a vádakkal ellentétben a piac területén már eddig is – a rendeleteknek megfelelően – sorszámokkal ellátott árusítóhelyek működtek. Mivel ezek bármikor ellenőrizhetők, nem tartanak a kormányrendelet módosításában szereplő szigorításoktól.
Vámos György, az OKSZ főtitkára elmondta: ma a feketekereskedelem nagysága elérheti az évi több százmillió forintot, ez a teljes kereskedelemnek nagyjából 20-25 százaléka, a ruházat esetén az illegális értékesítés valamivel több, 30-35 százalék. A főtitkár hangsúlyozta: a naponta gyakran 4-5 millió forint forgalmat lebonyolító árusoknál elsősorban nem a kispénzű vevők vásárolnak, hanem a hazai ruházati kiskereskedők jó része, számol be a Világgazdaság.
