Mindez nyilván érdeksérelmekkel jár majd, de a cél, hogy a kifizetett támogatásból több jusson az arra rászorulóknak.
Magyarországon 500-600 ezer megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő körülbelül 10-12 százaléka jut rendszeres munkához, ez jóval kevesebb a nyugat-európai átlagnál.
Probléma az is, hogy a foglalkoztatók többnyire csak nyomott áron értékesíthetik a piacképes áruikat, a kereskedők viszont extraprofittal adják el. Előfordul az is, hogy a munkáltatók nem valóságos munkavégzésért veszik fel a támogatást, csak papíron foglalkoztatnak, vagy alibi munkát végeztetnek, a támogatásból szerény összeget juttatva az arra rászorulóknak.
Az új rendszerben fokozatosan bevezetik, hogy a bértámogatást külön fizessék, s azt csak bérkifizetésre lehessen felhasználni. Normatív módon külön juthatnak majd hozzá a munkáltatók a foglalkoztatás többletköltségeihez, illetve az új munkahelyek létrehozásának, fejlesztésének támogatásához.
A változás része, hogy a támogatott foglalkoztatók közé bekerülhetnek majd az önkormányzatok és a civil szervezetek. Ahhoz, hogy a támogatásokat valóban a rászorulók kapják meg, bevezetik a foglalkoztatók akkreditációját, illetve a pénzfelhasználás rendszerszerű ellenőrzését. További elvárás, hogy ez a foglalkoztatás igazodjon az európai uniós versenyszabályokhoz is, hangzott el a sajtótájékoztatón.
(MTI)
Kapcsolódó anyag:
52 milliárd forint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására
Kihasználja a fogyatékkal élőket a hazai munkáltatók egy része
A visszaélések megszüntetését szolgálja, hogy január 1-jétől más szabályok vonatkoznak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására, közölte a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium kedden.
