"Sok család a lehetőségei határán áll, ha a rezsiszámlák összege tovább nő, összerogyhatnak a teher alatt" - indokolta a javaslat szükségességét Orbán Viktor. Ráadásul az évek során a profitorientált, privatizált közműcégek a díjszabásnak köszönhetően extra nyereségre tudnak szert tenni. Korábban ezért is vonták hatósági ár alá a gázt, majd a villanyt, és a közeljövőben a távhő is bekerülhet ebbe a körbe. A havi lakásfenntartási költségek további csökkentését kívánná megvalósítani azzal, hogy a szemét-, csatorna- és vízdíjat is központi árszabás alá vonnák.
A hatósági ár bevezetésével megvalósítható lenne a különbségek eltörlése, valamint a háztartásokban felmerülő teher, a családi kassza kiszolgáltatottságának megszüntetése. Arról ugyan még nincs információ, hogy milyen szinten maximalizálnák az árakat, ettől függetlenül megnéztük a nagyobb városok szolgáltatóinak díjszabását, így már lehet következtetni arra, hogy kik járhatnak a legjobban azzal, ha a kormány központilag, szakmai elvek alapján húz egy vonalat.
Az árképzés új rendszerének terveivel a szaktárcának november 30-ig kell elkészülnie, így az leghamarabb csak jövőre léphetne életbe.
Sok összetevőtől függ
Azt fontos tudni, hogy a köbméterenkénti ár önmagában vizsgálva csalóka lehet, hiszen rengeteg befolyásoló tényező merül fel a díjszabás során. Számít például a fogyasztók száma, a közületi-lakossági fogyasztók aránya, a domborzati adottságok és a vízkitermelés körülményei is, valamint az, hogy felszámolnak-e külön alapdíjat, vagy sem.
Átlagosan az ár 70 százalékát teszik ki a közvetlen, működéssel kapcsolatban felmerült költségek. Itt jelennek meg bérleti díjak, irodai költségek, szolgálati autók költségei, a vezetékrendszer üzemeltetése és karbantartása, magával a vízkitermeléssel kapcsolatban felmerülő költségek (szivattyúk energiaköltsége, vegyszerek költsége, és a kitermelt vízmennyiség után az államnak fizetendő adó). Az állandó költségek mellett pedig mindössze 30 százalék az, amit maga a fogyasztás befolyásolhat.
A hatósági ármegállapítás esetén a legkisebb költség elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy az állam a hatósági árban csak az indokolt költségeket ismeri el. Innentől fogva pedig az árak nem a piaci kereslet-kínálati viszonyok alapján kerülnek majd meghatározásra, hanem az állam által elismert, indokolt költségek és a gazdálkodó szervezetet megillető "tisztességes" haszon figyelembe vételével kerül az állam, vagy az illetékes önkormányzat által megállapításra.
(mfor.hu szerk.: a kalkuláció során statisztikai adatokat vettünk alapul. Vagyis 125 literes - 0,125 köbméter - egy főre jutó napi vízhasználatot, valamint a KSH adata nyomán 2,6 fős háztartással számoltunk. Így egy hónapban átlagosan egy háztartásban 9,75 köbméter víz folyik el)
A vizsgált városok közül Pécsen a legrosszabb a helyzet
A vízdíj 2011-re vonatkozó ára Budapesten a Fővárosi Vízművek honlapja szerint 234 forint köbméterenként, amihez havonta 192,5 forintos alapdíj is hozzáadódik. A csatornadíj 406,6 forint köbméterenként, ezt illetően az elmúlt egy évben 19,5 százalékos emelkedés történt, ami havi szinten egy átlagos háztartás esetében 587 forint többletkiadást jelent. Köbméterenként az alapdíjjal együtt ez 833,1 forintot jelent, így egy hónapban átlagosan a vízszámla 6438 forint.
A vidéki nagyvárosok tekintetében hasonló a helyzet. Pécsen a víz- és csatornaszolgáltatást illetően havonta átlagosan 741 forint (vízdíj: 425 forint, csatornadíj: 305 forint, vízterhelési díj: 11 forint) kerül kiszámlázásra, ami 7225 forintos végösszeget jelent a számlán. Győrben 709 forinttal (vízdíj: 235 forint, csatornadíj: 464 forint, vízterhelési díj: 10 forint) 6911 forintos vízszámla jut a családokhoz, míg Debrecenben összesen 543 forint (298,5 forint vízdíj, 237,3 forint csatornadíj és 6,9 forint vízterhelési díj) köbméteres árral számolva átlagosan 5300 forint kell havonta kifizetniük a háztartásoknak.
Ez azt jelenti, hogy ha a fővárosi árszinten húznák meg a határt, akkor azzal a magasabb díjszabású területeken élők mindenképpen jól járnának, például a pécsiek. A debreceni alacsony árszabás országos alkalmazására viszont nem sok esélyt látunk, bár így a fővárosiaknak akár 18 százalékkal kevesebbet kellene fizetniük a szóban forgó szolgáltatásért, ráadásul ezzel járhatnának a legtöbben jól hazánkban.
Update: olvasói visszajelzés alapján Keszthely környékén a legmagasabb a vízszolgáltató díjszabása, hiszen itt egy köbméterre alapdíjjal együtt 1421 forintos ár jön ki. Ez 9984 forintos végösszeget eredményez. Így várhatóan, az itt élőknek mindenképpen jelentős könnyebbséget jelenthet a központi árszabás.
Pécs mintájára járhat el a kormány?
Mivel egyelőre konkrét számok nem kerültek nyilvánosságra, kalkulációnkban a pécsi mintát vesszük alapul - elképzelhető ugyanis a kormány számára ez lesz a mérvadó. Pár éve ugyanis a pécsi önkormányzat, vitatott körülmények között bár, de városi kézbe vette a vízszolgáltató ügyét, aminek idején az árak mérséklődéséről és újfajta számítási módszerről lehetett hallani. Az akkori információk szerint jelentős árcsökkenésre ekkor sem lehetett számolni. (Egy négytagú család esetében mindössze 90 forintos havi megtakarításra számíthattak a háztartások).
Abban az esetben, ha ez a variácó valósulna meg, akkor várhatóan csak nagyon kevesen járhatnak jól (csak ott, ahol a pécsi díjszabásnál magasabb az árszint), a debreceniek például közel 2000 forinttal magasabb összegű számlát kapnának átlagosan.
Érdemes-e egyáltalán...?
Felvetődik a kérdés, hogy vajon lehet-e olyan megoldást találni, ami a szolgáltatóknak is megéri, ugyanakkor a lakosság többségének könnyíthet a terhein. 2010-es adatok alapján hazánkban Budapesten volt a legmagasabb az átlagos bruttó bér (274 ezer forint, ezzel szemben a vízdíj átlagos nagyságú), a sor végén pedig Nógrád és Szabolcs megye áll mindössze 159 ezer forintos átlaggal. Ez azt jelenti, hogy közel 110 ezer forintos különbség van országon belül. Ebből adódik a kérdés, hogy célravezető-e a központi ármegállapítást bevezetni egy olyan díjat illetően, aminek meghatározásakor nagyon sok tényező játszik szerepet.
Így ugyanis, ha esetleg tényleg a pécsi árszínvonal lépne életbe (ahol egyébként 180 ezer forint volt az átlag bruttó bér), akkor például Debrecenben (179 ezer forint az átlag bér 2010-ben) a közel 2000 forintos plusz teher havonta az alacsonyabb keresetűeknek újabb kiadást jelentene. Holott a cél pont az ő terheik csökkentése.
Egységesített díjszabás
A kormány tervei között már korábban is szerepelt a távhőszolgáltatás egységesítése, amivel egy új távhő-támogatási rendszer alakulhatna ki. Ez alapján a távhő részesülne támogatásban, eddig ugyanis a távhőtermelők által termelt áram árát támogatták, amit a végfelhasználó által fizetett árban számoltak fel, így ez a fogyasztókat terheli. A hatósági ár alapja a termelők indokolt költsége lesz, és az áram- illetve a gázpiaci szereplőkhöz hasonlóan 4-5 százalékos nyereséget ismer el majd - nyilatkozta korábban Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. A távhőszolgáltatással kapcsolatban összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat sürgősségi tárgyalás kérésével kerül benyújtásra, azért, hogy október elsején az ármegállapítással együtt hatályba léphessen, így akár már az idei fűtésszezonban is változhatnak a távhődíjak.
Székely Sarolta
mfor.hu
