A modellvasút-rajongók kiszolgálása remek üzlet. Még annak ellenére is, hogy az árak jórészt az egekben járnak, s csak egy szűk kör tudja megfizetni az igényesen berendezett terepasztal építéshez szükséges kellékeket. Az egyik belvárosi bolt tulajdonosa kérdésünkre, mi szerint tizenöt évvel ezelőtt még emberi összegekért kínáltak egy-egy mozdonyt vagy vagont a Triál üzleteiben, azt felelte, be kellene végre látni, hogy ez már rég nem a gyerekek vagy a kamaszok hobbija.
"Mi a tehetős középpolgárságot céloztuk meg. Ma nagyon kevés család engedheti meg magának, hogy húsz-ötvenezer forintot fizessen egy hazai gyártású, kis szériás mozdonyért. S ekkor még csak egy elem van meg, s szót sem ejtettünk a sínekről, váltókról, szemaforokról, vagonokról és egyéb síndöcögényekről. A kispénzű, ünnepi vásárlókból képtelenség megélni, fizetni a rezsit, a négy alkalmazott bérét, a különböző számlákat és az adókat" - tette hozzá a férfi.
Azt is megtudtuk tőle, hogy az utóbbi években egyre több hazai gyártó jelent meg a piacon. E kisvállalkozók elsősorban az apró kiegészítőkben erősek. Nem mellékesen: a több mint egy évtizede működő bolt forgalma állítólag megközelíti, jobb esztendőkben túl is szárnyalja a százhúszmillió forintot.
Ütközőbak, rakomány, ólomemberke
"Jaj, kérem, mi csak egy aprócska bolt vagyunk, nincs nekünk statisztikánk, hogy miből mennyi megy el havonta vagy évente" - próbálták meg leszerelni az mfor.hu kutakodását egy külvárosi bérház bejárata mellett megbúvó üzletben. Az eladó hölgy, aki egyben tulajdonos is, végül hosszas unszolásra annyit mondott, nincs oka panaszra; férjével szépen eléldegélnek a főként délután nyitva tartó üzlet bevételeiből.
Visszakanyarodva a boltra: a kis helyiségben sokféle nyugati cég terméke közül csemegézhet a betérő, ám találhat itt gazdagon hazai gyártóktól kikerült cikkeket is. Így például egy magyar kisiparos által készített ütközőbak hétszáz, egy rakomány fa ötszáz, öt ólom-emberke hatszáz, egy szemafor a fényjelzők számától függően ezer-ezerötszáz forintot kóstál. De eladó itt a "helyben" készült mozdony- és kocsikerék, fa, bokor, valamint távírópózna is. Természetesen ma már itthon is készítenek személy- és tehervagonokat, házakat, hidakat és pályaalapokat. Az árak annak függvényében változnak, hogy melyik modell-méretre van szükségünk.
Összességében a szuterén tiszta jövedelme évi három millió forint körül jár, azaz elvileg havonta negyedmillió marad a családnak. De ez csak a látszat: mert hiába jó mondjuk az április vagy a december, ha januárban és februárban szinte teljesen elapad a bevétel, ugyanakkor a járulékokat akkor is fizetni kell(ene) valamiből. A hölgy ennek ellenére bizakodó: mint mondta, mindig félretesznek annyit, hogy átvészeljék a nehéz hónapokat.
A modellek világában. A kiegészítők egy vagyonba kerülhetnek.
"Ha kell, vagont is csinálok"
"Mi, magyarok a nagy, nyugati modellgyártókkal nem tudunk konkurálni" - mondta az mfor-nak az egyik legismertebb hazai gyártó. A kiváló kézügyességű férfi hozzátette, épp ezért állt rá vagy tíz esztendeje a kiegészítőkre, melyet a vékonyabb pénztárcájú vásárlók is meg tudtak fizetni. Kezdetben emelkedőket és különböző terepelemeket gyártott, s az üzlet olyan jól beindult, hogy rövidesen bővítenie kellett műhelyét. "Ha kell, vagont is csinálok, de a mozdonyépítéstől sem riadok vissza" - mondta. Szavaiból egyben az is kiderült, ő ilyen esetben egy-egy, a kereskedelemben sehol nem kapható mozdonyért kétszáz-kétszázötvenezer forintot kér.
A nevének elhallgatását kérő szemérmes gyártó adózás utáni éves bevétele saját bevallása szerint hat-hétmillió forint között mozog. Ebből egy-másfél millió megy el a saját, közel százhúsz négyzetméteres terepasztala fejlesztésére, folyamatos csinosítására.
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
