A korrupciót kiirtani nem lehet, csak csökkenteni; a cél, hogy elviselhető mértékűre szorítsuk le a jelenséget, mondta el Sólyom László a "Szárny és teher" című, témában készült kötet megjelenése alkalmából tartott budapesti konferencián csütörtökön.
Mélyen gyökerező társadalmi minta
A köztársasági elnök szerint a korrupció egy "mélyen gyökerező társadalmi minta”, ezért leküzdéséhez a beidegződések megváltoztatására van szükség. Ehhez azonban az is kell, hogy a változásra hajlamos emberek száma elérjen egy kritikus tömeget, figyelmeztetett Sólyom László.
Szintén az erkölcsi megújulás és az elkötelezettség fontosságára hívta fel a figyelmet Fodor István, a Bölcsek Tanácsának tagja, a kötet egyik szerzője. Szerinte a cél az, hogy Magyarország tíz év alatt húsz hellyel hátrébb kerüljön a nemzetközi korrupciós ranglistán - ez körülbelül Szlovénia szintjének felelne meg.
A köztársasági elnök által is említett kritikus tömeg elérését emelte ki a célok közül Csermely Péter, a könyv másik szerzője - erre nem csak az emberek, hanem az intézkedések számát tekintve is szükség van. Szerinte fontos feltétel, hogy egyetlen politikus vagy üzletember se lehessen "érinthetetlen", a korrupció pedig csak jogszerű eszközökkel legyen üldözhető.
A konferencián felszólalt Navracsics Tibor is, aki szerint a korrupció elleni küzdelemben új intézmények és jogszabályok létrehozásának csak akkor van értelme, ha már kiaknázták a jelenleg is létezőkben rejlő lehetőségeket.
A miniszterelnök-helyettes a korrupciót a rozsdához hasonlította, amely belülről marja szét a közjóba vetett hitet, valamint "a polgár és az állam közötti bizalmat". Hangot adott azon véleményének is, hogy a bűnüldöző szervek az elmúlt években "példamutató munkát" végeztek, ami bebizonyította, hogy a politikusok sem "érinthetetlenek".
"Nagyon mélyre süllyedtünk"
Szintén részben az erkölcs köré szőtte gondolatait előadásában Bogsch Erik: a Richter Gedeon Zrt. vezérigazgatója szerint a hazánkra jellemző erkölcsi válság még a gazdaságinál is nagyobb probléma, és amíg előbbiből nem kapaszkodunk ki, addig utóbbi téren is nehéz lesz változást elérni.
Úgy véli, korrupció tekintetében Magyarország "nagyon mélyre süllyedt", ezért mindenképpen nagy lépésekre van szükség. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Belovics Ervin, a PPKE JÁK tanszékvezető egyetemi docense - szerinte "Magyarország jelenlegi működésének egyik legnagyobb tehertétele a korrupció", amely az elmúlt években jelentősen növekedett.
Amikor összekacsint a sofőr és az utas
Nagyon súlyosnak nevezte a helyzetet Gémesi György, Gödöllő húsz éve regnáló polgármestere is, aki konkrét példákkal szolgált a korrupcióról. Tájékoztatása szerint a helyi közlekedési céget mintegy 80-90 millió forinttal rövidítették meg a sofőrök azáltal, hogy sok esetben jegy nélkül, csökkentett áron fuvarozták az utasokat. Gémesi szerint nem egyszeri esetekről volt szó, a játékban "az egész lakosság részt vett”. Az okozott kár egyébként éppen annyi, mint amennyivel a város évente hozzájárul a helyi közlekedés fenntartásához.
A polgármester másik példaként az építési engedélyek kiadását hozta fel, ahol eddig nem tudtak megfelelő megoldást kitalálni a megvesztegetések leküzdésére. Utalt arra, hogy a legfelsőbb szinteken sem jobb a helyzet - a Princz- és a Kulcsár-ügy fejleményei például azt mutatják, hogy nekik is megvannak a "partnereik" a megfelelő helyeken, fejezte ki nemtetszését Gémesi.
Néha a bíróságok is sárosak
Kemény kritikát fogalmazott meg Gellér Balázs, az ELTE ÁJK tanszékvezető egyetemi docense is, aki szerint az ügyészségek és a bíróságok sem mentesek a korrupciótól. Úgy véli, ennek leküzdéséhez személyre szóló szakmai vizsgálatok szükségesek.
Történelmi példákkal élve megemlítette, hogy a korrupció egyes esetekben megbocsátható, sőt kívánatos is lehet - például ha általa életet lehet menteni. Megjegyezte, hogy a mindennapokban nagyon sokszor hangzik el a "máshogy nem tudok megélni" és a "bolond lennék, ha csak én nem viselkednék így" érv .
Általánosságban azonban úgy véli, a társadalomnak meg kell tanítani, hogy a "korrupció bűn". Ellene szükséges, de nem elégséges a jogalkotás - emellett a szocializáció és az oktatás területén is lépni kell.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
