A közép-kelet-európai térségben Magyarországon még mindig kiugróan magas a vállalkozások fizetésképtelenségi aránya. Hasonló méretű államokban évente pár ezer cég fizetésképtelenségi eljárása indul meg, szemben a hazai első féléves közel 10 ezerrel, vagy az egész évre várható 20 ezer felettivel. Jelenleg csak a Fővárosi Bíróságon ebben az évben mintegy hétezer felszámolási eljárást kezdeményeztek, és decemberre valószínűleg nyolcezernél tartunk majd. A folytonos jogszabály-módosítások nem igazán jelentenek gyógyírt a helyzetre, sokszor csak tovább bonyolítják az amúgy sem egyszerű eljárási rendet.
Túl sok zálogjog-hézagBár az utóbbi néhány évben több változtatást is megért a hazai csődtörvény, így például a fizetésképtelenségi okokkal, a zálogjogosult helyzetével vagy a kis-és középvállalkozások hitelezői sorrendjével kapcsolatban, a fizetésképtelenségi eljárásokban a hitelezői igények kielégítésének mértékét mégsem sikerült növelni. Ebben nem csak az időnként tátongó nagyszámú joghézag a ludas, hanem a sokszor megyénként eltérő joggyakorlat is. Dr. Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának felszámoló bírája szerint a legfőbb probléma az, hogy nincs a jogalkotónak elképzelése arról, mit kezdjen a fizetésképtelenségi szabályokkal, s nem ismeri fel, hogy a gazdaság egyik lényeges jogszabálya a Csődtörvény, hiszen a cégek a szerződéseiket már úgy kötik meg, hogy figyelemmel vannak arra, mi lesz, hogyha a másik fél fizetésképtelenné válik. Számos szakember úgy véli, a jogszabályok kodifikálói sokszor nem is tudják elképzelni, milyen elképesztő helyzetek állhatnak elő a való életben.
A fizetésképtelenségi eljárások száma az idei első félév során 29 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakában mért értéket, vagyis 2006-hoz képest közel egyharmaddal nőtt az eljárás alá vont társas vállalkozásoknak a száma. Az összes jogutód nélküli megszűnésre irányuló eljárás alig több mint fele (5053 darab) felszámolás, nem egészen fele (4323 darab) végelszámolás, míg a gazdálkodó szervezet menekülésére lehetőséget adó csődeljárás mindössze 14 esetben indult. Naponta mintegy 50-60 felszámolási kérelem érkezik be a Fővárosi Bírósághoz, az egy bíróra jutó ügyek száma pedig sokszor meghaladja a 450-et. Bár a legtöbb ügy végére 16-17 hónap után pont kerül, előfordult már olyan is, amelyik 15 évig húzódott.
Jogviták, határok nélkülUniós csatlakozásunkkal a cégek fizetésképtelenségét illetően is tovább bővült a hazai joganyag. 2004. május 1-től ugyanis számos nemzetközi elemmel gazdagodott a jogi környezet, az ekkor életbe lépő rendelet pedig az olyan kérdésekre adja meg a választ, mint például, hogy mi a teendő akkor, ha egy magyar cég osztrák hitelezője zálogjogot tett a társaság szlovákiai ingatlanjára, vagy hogy mi számít fizetésképtelenségi főeljárásnak. Az uniós joganyag alapján, ha bármely tagállamban fizetésképtelenségi eljárás indul az adós ellen, az mindenkire nézve, külön aktus nélkül hatályos lesz. Az egészet úgy kell elképzelni, mintha kitolták volna az ország határait, mutatott rá Dr. Csőke Andrea a Milton Tanácsadó és Oktatásszervező Kft. konferenciáján.
A probléma ott szokott felmerülni, ha több államban szinte egyszerre indul felszámolási eljárás ugyanazon cég ellen, mivel ilyenkor megkezdődik a bíróságok versenyfutása. Vagyis, ilyen esetben az lesz hatályos a több azonos procedúra közül, amely állam bírósága előbb mondja ki jogerősen a bűvös mondatot, miszerint „nálunk indult meg először a főeljárás”. Sokszor csupán perceken múlik, hogy melyik bíróság ér előbb célba.
Egy a lényeg: adós, fizess!
Az EU-rendelet azonban csak akkor alkalmazandó, amikor az adott jogvitába belép valamilyen nemzetközi elem, például ha az adós vagy a tulajdonos francia vagy mondjuk angol állampolgár vagy amennyiben a vállalat érdekeltségi központja Romániában vagy éppen Németországban található. A külföldi elem hiányában továbbra is a magyar rendelkezések az irányadók.
Leírva mindez egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban azonban számos nehézség adódik a földrajzi távolságból. Gondoljunk itt a postai átfutási időkre vagy akár a fordítás költségeire. Ezért nem véletlen, hogy mindenki abban az országban szeret legjobban "pereskedni", amelynek jogi környezetében leginkább otthon érzi magát, hangsúlyozta Dr. Csőke Andrea.
Magyar társaság ellen egyébként idáig két ízben folyt eljárás határainkon túl, mindkét esetben Németország adott otthon a fizetésképtelenségi főeljárásnak. Harmadik országokkal folytatott jogviszonyainkban ugyanakkor továbbra is leginkább a fejetlenség uralkodik, mivel az ENSZ által kidolgozott szabályokat, az úgynevezett UNCITRAL Modell Law-t (ami az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának modelltörvénye, ebben szabályozzák az egyes nemzetek vállalatai közötti kapcsolatokat) nem ültettük át jogrendünkbe.
Simon Rita
Menedzsment Fórum
