Jelentõs hazai vállalatok elsõ számú vezetõi
alkotják a HEBC tagságát, amely úgy látja:
a fejlõdõ infrastruktúra és a képzett munkaerõ
kedvezõ költségei következtében kereskedelmi
és termelõi központok szervezõdnek nagy számban.
Sõt, ezt jelzi elõre, hogy a nemzetközi cégek közül
egyre többen használják Magyarországot a keletebbre
fekvõ piacok eléréséhez, mint hídfõt.
A HEBC a fenti véleményeket többek között arra
alapozza, hogy egy tekintélyes svájci gazdaságkutató
intézet rangsorában Magyarország versenyképesség
tekintetében 49 ország közül 27., közvetlenül
Japán és Franciaország mögött, megelõzve
Portugáliát, Görögországot és Olaszországot.
Az euróhoz ellentmondásosan viszonyul a magyar gazdaság.
Egyrészt még távol van tõlünk, hiszen olyan
a szabályozás, hogy Magyarország az összes feltétel
teljesítése esetén is csak az EU-csatlakozást követõ
második év végére kerülhet abba a helyzetbe,
hogy be tudja vezetni az eurót. Másrészt viszont már
itt az euró, mivel Magyarország legnagyobb külkereskedelmi
és gazdasági partnere az EU, és exportunk 76 százaléka
odairányul. A magyar exportõrök és importõrök
pedig nagyrészt euróban számolnak el.
Koncentráció várható a kereskedelemben
Az elaprózott magyar bolthálózat koncentrálódását várhatóan gyorsítani fogja belépésünk az EU-ba, állapította meg Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója a cég kereskedelmi konferenciáján. Az üzletek száma egyelőre nem csökken, ám lassan ugyan, de egyenletesen növekszik a láncba szervezett bolthálózatok részesedése a forgalomból.
