Egy 4 éve zajló tárgyalási sorozat fejeződött be a kedden alárt megállapodással - monta Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a csütörtöki sajtótájékoztatón. A tárgyalási folyamat főbb megállói voltak szerinte:
- 2009-ben a mindenkori kormány megkapta a felhatalmazást a paksi atomerőmű bővítésének előkészítésére.
- 2011-ben a kormány megalkotta az energiastratégiát.
- Szakmai előkészítő munka folyt a nukleáris energiával foglalkoztó intézetek munkatársaival és más szakemberekkel.
- 2013 januárja óta politikai lendületet is vettek a megbeszélések az orosz féllel.
A magyar és orosz fél a paksi bővítést 2013 augusztusa és novembere között vizsgálta. Ezzel párhuzamosan zajlott a finanszírozási megállapodás megbeszélése is.
A paksi atomerőművel kapcsolatban még három technikai jellegű szerződésről állapodtak meg, melyek témai az alábbiak:
- Kapacitás fenntartás
- Fűtőanyag-ellátás és elszállítás
- Előkészítési szerződéstervezetek az építésről
Ami a jövőt illeti, a kormány jövő hét szerdán fogja áttekinteni a paksi megállapodást. Ezt majd az országgyűlésnek még meg kell tárgyalnia, és a hatályos jogrend értelmében törvénynek is kell születnie róla. Lázár tájékoztatása szerint már az első ülésnapon, február 3-án téma lehet ez a parlamentben.
Lázár hangsúlyozta, hogy a legolcsóbb áram jelenleg is Paksról származik, és a kalkulációk szerint ez a következő 30-40 évben is a paksi erőművel érhető majd el. Jelenleg a felhasznált energia 70 százaléka származik importból, a bővítésnek köszönhetően ez az arány 50, de akár 40 százalékra is lemehet. Így fog tehát csökkenni hazánk energiafüggősége.
Újságírói kérdésként felmerült a tendereztetés elmaradása, mellyel kapcsolatban Lázár úgy nyilatkozott: "Milyen tendert lehet kiírni az orosz-magyar együttműködés kérdésében?" Ráadásul az Unióban nincs olyan atomerőmű-építés, amely tendereztetés révén valósulna meg. Ezzel kapcsolatban kifejtette még, hogy a megállapodással orosz technológiával működő erőműbe viszünk két új orosz blokkot.
Az elmúlt 40 év legjobb üzlete
A projekt finanszírozásával kapcsolatban elmondta ez nem üzleti projekt, hanem államközi megállapodás, mellyel Lázár szerint Magyarország az elmúlt 40 év legjobb üzletét kötötte meg. Sok részletet nem árult el az államtitkár, de az kiderült, hogy az orosz fél a piaci kamatozásnál kedvezőbb kamatot ajánlott hazánknak. Szavai alapján úgy tűnik, hogy a 32 éves 10 milliárd eurós hitel a piacinál kedvezőbb kamatozással jelentős vonzerőt jelentett a kormány számára.
Bár a kamatról még csak becslésekbe sem bocsátkozott Lázár János, annyit elmondott, hogy jelenleg euróhoz 5,6 százalék mellett juthatna hazánk. Tehát ennél valószínűleg alacsonyabb árazás mellett juthatunk a pénzhez. "Az 5,6 százalék helyett 5,5 százalék kamat sem olyan rossz 30 évre 10 milliárd euróra".
Mivel államközi megállapodásról és hitelről van szó, az államadósságunkban meg fog jelenni az összeg, aminek az ütemezése is a projekt előrehaladottságától függ majd, hiszen a finanszírozás is ennek megfelelően történik majd. Hazánk a beruházási költség ráeső 20 százalékát a tervek szerint a projekt utolsó időszakában viseli majd. Abban az esetben, ha túllépnék a költségeket, a pluszteher olyan mértékben oszlik meg a felek között, ahogy a finanszírozás korábbi szakaszában felosztották a terheket.
Az első új blokk a tervek szerint 2024-25-től, míg a második 2025-26-tól állhat üzembe.
mfor.hu
