A német kormánykoalíció azt tervezi, hogy a jelenlegi 7 százalékról 19 százalékra emeli az adókulcsot néhány, a kövérségért elsősorban felelőssé tehető élelmiszer esetében. A politikusok ugyanis a drágításal küzdenének a rossz étkezési szokások, például a csokizabálás ellen. Németországban jelenleg a legtöbb élelmiszerre a csökkentett áfa-kulcs érvényes.
A kiskereskedők országos szövetsége ellenzi a tervet. Szerintük az embereknek elsősorban az életmódjukon kell változtatni, s akkor gyakorlatilag bármit fogyaszthatnak.
Függetlenül attól, hogy végülis mire jut a német kormány, a tömeges kövérség problémája amerika után Európát is elérte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi felmérése szerint figyelembe véve a közvetett és közvetlen hatásokat évente akár egy százalékkal is csökkenti az EU gazdasági teljesítményét az, hogy az európai lakosság jelentős hányada túlsúlyos. Európában átlagosan a közvetlen egészségügyi költségek hat százaléka fakad a túlsúlyból, közvetve pedig a csökkent munkahelyi teljesítmény, vagy a túlsúlyosak idő előtti halála rontja a gazdasági mutatókat.
A WHO adatai szerint a legnagyobb európai gazdaság, Németország egészségügyi rendszere évente 27 eurót költ fejenként a kövérségből fakadó problémák kezelésére. Svédországban ez fejenként 35 euró, a közvetett költségeket 123 euróra becslik évente. Belgiumban 54 euróra teszik ezt a költséget egy főre, Spanyolországban a WHO becslései szerint évi 2,5 milliárd euróba kerül a túlsúly.
