Matolcsy György október 5-én jelentette be a kormány közel 400 milliárd forintos, első egyenlegjavító csomagját (mivel azonban az EU és az elemzők véleménye szerint sem teljesülhet annak több eleme a meghirdetett összegben, szükség volt a második, október 17-én bejelentett 367 milliárdos csomagra is). Az első csomag egyik, már a sajtóban a bejelentés előtt kiszivárgott eleme a a munkára történő ösztönzés jegyében a segélyplafon volt. Ennek mértéke a nettó közfoglalkoztatási bér, vagyis 47 ezer forint lehet. Mindebből a kormány évi 8-10 milliárd forintos megtakarítást vár majd.
Az egész lépés pikantériája, hogy a kormány úgy várja a fenti költségvetési kiadácsökkentést, hogy Matolcsy György a bejelentéskor nem tudta megmondani: ez hány embert érinthet, illetve pontosan mely segélytípusokra vonatkozna a plafon. Persze, az is lehet, hogy a nemzetgazdasági miniszter szándékosan nem bocsátkozott részletekbe.
Szűk mozgástér
Abból kiindulva, hogy önkormányzati pénzbeli ellátásokra vonatkozhat a segélyplafon, amire egyébként maga Matolcsy is utalt azzal, hogy kijelentette, a család- és gyermektámogatásokhoz nem nyúlnak hozzá, túl sok mozgástere nem lesz a kormánynak. Így a plafon elsősorban azt az összeget érintheti, ami rendszeres szociális segélyből, átmeneti segélyből, foglalkoztatást helyettesítő támogatásból, ápolási díjból és lakásfenntartási támogatásból összesen megszerezhető .
Mindez egyébként csak annyiban okoz nehézséget, hogy a jelenleg is érvényben lévő korlátok miatt a fenti segélyek kevés számú kombinációt alkothatnak. Ráadásul egy névtelenséget kérő, vidéki városi önkormányzati forrásunk szerint is "havi szinten személyenként nehezen jöhetne ki a fentiekből a 47 ezer forint" - ugyanis több esetben az egyik kizárja a másikat. Nézzük azonban részleteiben a segélyeket és világos lesz az egész.
Rendszeres szociális segélyként legfeljebb 42 236 forintot kaphat az, aki alacsony jövedelmű, munkaképes személy, a családjában pedig egy főre nem jut 25 560 forintnál több jövedelem, vagyis az öregségi nyugdíjminimum 90 százaléka, emellett nincs se vagyona, se munkája, és még közmunkában sem tudják foglalkoztatni. Kitétel még, hogy vagy egészségkárosodott személy kaphatja, vagy nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel álló, vagy 14 éven aluli gyermeket nevelő személy. Mivel ez a legnagyobb tétel, első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy könnyen meg lehet haladni a 47 ezer forintos közmunkabért, ám a kormány előírta korábban, hogy ezt egy családban csak egy személy kaphatja meg.
Az, aki nem kap rendszeres szociális segélyt, foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphat - kettőt együtt nem. Ennek mértéke 22 800 forint, melyet a kormány lecsökkentette a korábbi 28 500 forintról - ezzel egyébként 18 milliárd forintot spórolt meg éves szinten. Ha azonban, egy családból az egyik ezt, a másik pedig rendszeres szociális segélyt kap, akkor a már jelenleg is érvényben lévő "segélyplafon" nem engedi, hogy a kettő tényleges összegét, összesen 65 036 forintot kapják meg ketten. Helyette maximum a szociális segély összege: 42 236 forint jár nekik.
Aztán ott van még az ápolási díj, melynek mértéke 29 500 forint, illetve 38 350 forint. Ezt szintén nem lehet olyannak folyósítani, aki például rendszeres szociális segélyt kap. Így maximum egy családban adódhatna össze a szociális segély és az ápolási díj összege. Rendszeres juttatásnak minősülhet a lakásfenntartási támogatás is, mellyel a szociálisan rászoruló családok rezsiköltségébe száll be az önkormányzat néhány ezer forinttal, vagyis legalább 2500-zal. Az önkormányzati forrásunk szerint ennek összege lehet 6-8 ezer forint is, vagy akár 10 ezer, de ez utóbbi "nagyon ritka". Ez az összeg azonban gyakorlatilag el se jut a jogosultig, hiszen az önkormányzat ezt a szolgáltatónak utalja át.
Ezen kívül önkormányzatok által nyújtott pénzbeli segélynek minősül a rendkívüli szociális segély, a temetési segély, illetve az adósságkezelési szolgáltatás, ám ezek egyike sem sorolható a rendszeres juttatások közé. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy a rendszeres és a rendkívüli szociális segély egy adott hónapban meghaladja a 47 ezer forintot, az afeletti részt már nem kapja meg az érintett. A rendkívüli segéllyel kapcsolatban egyébként arra is lehetőség van, hogy a megítélt összeget, mely 5 és 15 ezer forint között mozoghat, több részletben utalják ki, tehát ha a 42 236 forintos rendszeres segélyhez hozzáadódik például az 5000 forintos rendkívüli segély, akkor mindössze alig több mint 200 forintot veszít az érintett a segélyplafon révén. Persze, mindez csak sötétben tapogatózás, hiszen ahogy azt a cikkünk elején is már említettük, a kormány úgy szándékozik 8-10 milliárd forintos megtakarítást elérni, hogy a részletek még kidolgozás alatt állnak, és nem ismertek.
A KSH alapján is 47 ezer alatt lehet az átlagos segélynagyság
A Központi Statisztikai Hivatal statisztikája ugyan csak 2010-re vonatkozó friss adatot tartalmaz, ám iránymutatásnak jó lehet számunkra, hiszen ahogy azt már korábban említettük, a segélyezési rendszerben történt némi változás 2011-ben (a részleges "segélyplafon") a szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében. Tehát a statisztika által közölt adatnál igencsak meglepő lenne, ha 2011-re magasabb átlagos segélyösszeg jönne ki eredményül.
2010-ben a rendszeres szociális segély átlagos összege 26 786 forint volt, míg foglalkoztatást helyettesítő támogatásként (akkor még rendelkezésre állási támogatásnak hívták) 36 765 forint volt. Ugyan a kettő összege bőven meghaladja a plafonként meghatározott 47 ezer forintot, azt a rendelkezések értelmében ugyanaz a személy nem kaphatja meg.
A KSH egyben közli azt is, hogy 2010-ben mennyi volt az összesen kifizetett segély. Ez a rendszeres szociális esetében 11,5 milliárd forint, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében pedig 57,7 milliárd forint. Ám a 22 800 forintra történő csökkentéssel 18 milliárdot már megtakarítottak tavaly, így nagyon elnagyolt számítással sem költhetett többet a kormány tavaly 39,7 milliárd forintnál. Ápolási díjként pedig 19,5 milliárdot költöttek el 2010-ben.
Egyre többen élnek segélyből
Azt korábban már megírtuk, hogy legalább 190 ezer ember részesül rendszeres szociális segélyben, és a kalkulációnk alapján a trend azt tükrözi, hogy egyre több ember érintett a kérdésben. Vettük ugyanis a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat havi statisztikáját a rendszeres szociális segélyben részesülők számáról (mely tartalmazza a szociális segély mellett a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számát is), és azokból minden hónapra 12 havi mozgó átlagot számoltunk ki, melynek eredménye a lenti grafikonon látható.
2007 tavasza óta fokozatosan emelkedik az érintettek átlaga, így az eltelt 5,5 évben közel 76 ezer fővel lettek többen - 2012 szeptemberére 196 840 fő kaptunk eredményül.
A növekedés egyébként még a havi adatokkal nézve is drasztikus, hiszen csak az eltelt egy évben valamivel több mint 26 ezer fővel lettek többen a segélyből élők hazánkban.
Székely Sarolta
mfor.hu
