Néhány területen közeledett a hazai munkáltatók és a leendő munkavállalók, azaz az egyetemekről, főiskolákról frissen kikerülő hallgatók álláspontja: ilyen például a kezdő bér. Míg korábban irreálisan magas fizetésért szerettek volna elhelyezkedni a végzős tanulók, addig idén már lényegesen alacsonyabb számot jelöltek meg a végzősök – derült ki az Aiesec nonprofit szervezet és a Develor Tanácsadó Zrt. közös felméréséből.
155-165 ezer nettóval számolnak
Bár a kezdő fizetésre vonatkozó elvárások még mindig magasak, azok mára átlagosan hatezer forinttal csökkentek. A közgazdasági végzettségűek nettó 155 ezer forintot szeretnének kapni, míg a műszaki pályára készülők 165 ezer forinttal érnék be. Csupán 27 százalékuk jelölte meg a reális összeget: nagyjából nettó 100-130 ezer forintot.
A korábbiakkal ellentétben egyre több diák jön rá arra, hogy időben kell elkezdeni az álláskeresést: 11 százalékról 30-ra emelkedett azok aránya, akik már a diplomaosztás előtt egy évvel nekifognak e tevékenységnek.
Érdekesség, hogy a hallgatók 70 százaléka úgy gondolja, a diploma után négy hónapon belül munkába tud állni. Pedig a valóság mást mutat: sokszor fél-egy év alatt találnak csak végzettségüknek megfelelő munkát.
Felmérték azt is, milyen helyeken informálódnak a diákok az elhelyezkedési lehetőségekről, és meglepődve tapasztalták, hogy a felsőoktatási intézményekben működő karrierirodáknak ebben kevés szerepük van. Ennél sokkal többen tájékozódnak interneten álláshirdetéseket böngészve.
Nem olyan jók, mint kellene
Sinka Judit, az Electrolux munkatársa, a kutatás szakértői csoportjának tagja figyelmeztetett: nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy tanácsadással, kompetenciafejlesztéssel készítsék fel a végzősöket a majdani munkavégzésre a karrierirodákban.
Szintén fontosnak tartja, hogy a cégek nagyobb hangsúlyt fektessenek a szakmai gyakorlatokra: több hónap alatt vértezzék fel a fiatalokat szakmai tudással, illetve a gyakorlat végén értékeljék is őket.
A diákok készségeit, kompetenciáit vizsgálva kiderült: nagyjából kétszer olyan jónak tartják magukat, mint amire valójában a munkahelyeken szükség van, vagyis nagy a különbség a vélt és a valós kompetenciák között.
Ugyanakkor az nem feltétlenül hátrány, hogy a hallgatók többsége határtalan önbizalommal rendelkezik, hiszen a jó fellépésre szükség van az állásinterjúkon, véli Sinka Judit.
Az idegen nyelvekkel még mindig hadilábon állunk: a hallgatók 36 százalék bár ért egy-egy nyelvet, mégsem képes azon kommunikálni.
Reálisabb a diákok önképe a tekintetben is, hogy - a mostani felmérés szerint - már nem akarnak rögtön, egy-két éven belül középvezetői pozícióba kerülni. A hallgatók fele elégedett, ha ez 3-4 éven belül sikerül.
Továbbra is preferáltak az olyan kreativitást igénylő munkakörök, mint a marketinges, a pr-os, illetve a termékfejlesztő, pedig az ilyen jellegű munkahelyek száma korlátozott – hangsúlyozta Sinka Judit.
A szakmai alázat is hiányzik
Hozzátette: tudatosítani kellene a diákokban, hogy vannak más alternatívák is. Kiemelte, hogy nagyon fontos a szakmai alázat is, vagyis hogy a fiatalok meghallgassák az idősebb szakértőket, és tanuljanak tőlük – a látszat szerint ugyanis sokaknál ez is hiányzik.
A 15 éve futó kutatatássorozat során idén először a közgazdaság végzettségű hallgatókon kívül műszaki pályára készülő diákokat is megkérdeztek. A felmérés során elkészítették a fiatalok körében legvonzóbb vállalatok rangsorát is (lásd keretes írásaink – a szerk.)
Kovács Zita
Menedzsment Fórum
