Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a nyugdíjpénztári rendszerből adódó kiadási többlet meghatározott részét öt éven át lehet leírni, ha az adott ország államháztartási hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, és/vagy az államadósság nagyobb a GDP 60 százalékánál.
Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter csütörtökön azt mondta, hogy az Európai Bizottság javaslata, amelyet az EU kormányai és az Európai Parlament is tanulmányozni fog, négy százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt tesz lehetővé Lengyelországnak a nélkül, hogy elindítaná a túlzott deficit eljárást. Normális esetben egy ilyen intézkedésre akkor kerül sor, ha egy ország államháztartási hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát.
Rostowski szerint a bizottsági javaslat (a három százalékon felül) legfeljebb még 1 százaléknyi GDP-arányos államháztartási hiányt engedne meg, holott Lengyelországban a nyugdíjreform költsége most a GDP 2,4 százalékával ér fel - tette hozzá a pénzügyminiszter.
Lengyel-magyar indítványra kilenc EU-ország kezdeményezte az Európai Bizottságnál és az Európai Tanács elnökénél az államháztartási hiány és az államadósság számítási szabályainak módosítását.
Nyolc új EU-tagállam - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia és Lettország - továbbá Svédország azt szeretné, hogy nyugdíjreform miatt jelentkező költségeket az EU vegye figyelembe az elszámolásokban, ugyanis ez a módosítás a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná. Az lenne a változtatás célja, hogy az államháztartás bevételei helyett a magán nyugdíjpénztárakhoz kerülő pénzt a kormányzati szektoron belül lehessen elkönyvelni. Ily módon nem jelenne meg államháztartási mérleg kiadási oldalán az a nyugdíjjárulék és egyéb költség, amelyet a központi költségvetés az állami nyugdíjkasszának átutal, hogy pótolja a magán nyugdíjpénztárakra történő fokozatos átállás miatt hiányzó bevételt. Következésképp ezzel az összeggel kisebb lenne az államháztartás éves hiánya.
MTI
