A szerény összegű bírság a tender viszonylag alacsony értékéből fakad, részvevőivel szemben mégis indokolt a hatósági fellépés, mert a jogsértést a 2005 szeptemberétől hatályos Btk.-szabályozás után követték el, ezért a GVH megtette a feljelentést. Noha az érdekelteknek valóban jelentős mértékű megtorlástól nem kell tartaniuk, az ügy felhívhatja a figyelmet arra, hogy a kartellezésnek ma már büntetőjogi konzekvenciái is lehetnek.
Szolnoky Péter, a versenyhivatal kartellcsoportjának a vezetője elmondta: jelenleg is folytatnak vizsgálatot olyan – útépítéssel kapcsolatos – közbeszerzési összejátszás miatt, amelynek részvevői szintén büntetőjogi felelősségre vonhatók, ha a versenykorlátozó megállapodás bebizonyosodik.
A Btk. szerint akár ötévi szabadságvesztéssel is büntethető az, aki összejátszik a versenytárssal, és csak színleli a versenyt a közbeszerzési és koncessziós eljárásokban. A bűncselekményt nem csupán cégvezető követheti el, hanem bárki más, aki tevékenysége vagy pozíciója révén érdekeltje a piaci versenynek.
Szolnoky Péter szerint a közbeszerzési kartellek kétségkívül egyre szövevényesebbek, feltárásuk emiatt mind nehezebb. Ezért szorgalmaznák az úgynevezett engedékenységet, amelynek révén a kartellből kilépni kívánó, a feltárást elősegítő cég részleges vagy teljes bírságelengedést élvezhet. Az Európai Bizottság már évek óta ily módon számolja fel a legnagyobb titkos jogsértő megállapodásokat, számol be a Világgazdaság.
